Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Drégely-Pal... ----

Magyar Magyar Német Német
Drégely-Pal... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Drégely-Palánk

kisközség Hont vármegye ipolysági j.-ban, (1891) 1357 magyar lak., vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. D.-től délre, 444 m. magas hegycsucson Drégelyvár csekély romjai látszanak. Már a XIV. században többször említve mint Castrum Dragul vagy Dragol. 1438. Albert király az őt megkoronázó Palóczi György esztergomi érseknek adományozta. A török-világ idején országos fontosságuvá lett. Miután a török Vácot, Esztergomot és Nógrádot kézrekerítette, az 1546: XLIV. t.-c. a végvárrá lett D.-nak országos költségen való megerősítését rendelte el. 1552. jul. Ali budai basa támadja meg a Szondy Györgytől (l. o.) vitézül védett várat. Néhány napi ostrom után el is foglalta a rommá lett várat, melynek omladékai közül Szondy kirohanván, dicső halállal végezte életét. Kölcsey, Arany, Czuczor és Erdélyi énekelték meg a dicső férfiu tetteit. Hőke Lajos szerint Drégely ezen ostroma idejéből két szóhagyomány maradt fenn a nép közt. Egyik, hogy Szondy a várba szorult nőket és leányokat egy alaguton szöktette ki a várból, mely alagut vagyis árok, bár a vártól kissé távol, maig Leányárok-nak neveztetik. A másik, hogy egy nagy-oroszi varga, megfelelő jutalomért ajánlkozott Ali basának, hogy megmutatja, mikétn juthat könnyü szerrel a vár birtokába. A basa megigérte, hogy annyi aranyat ad neki, a mennyi a bőribe fér. A vár bevétele után a varga jelentkezett a jutalomért, mire a basa lefejtette a varga bőrét, megrakta arannyal, ezt mondván a nyuzott embernek: ilyen jutalmat érdemel az áruló! 1552-től a törököké volt a vár egész 1593-ig, a mikor Tiefenbach Kristóf kassai kapitány a felvidéki hadakkal elfoglalván a környékbeli összes várakat, az itteni török őrség kiszökött a várból, mely ekként, kardcsapás nélkül jutott keresztény kézre. Országos törvény intézkedett 1602., hogy D. vára, mint véghely, Zólom-megye, 1604., hogy Hont-megye közmunkájával erősíttessék meg. 1605. önként hódolt a vár Bocskainak. A következő évben a zsitvatoroki béke értelmében visszakapta a magyar király. Erődítési munkálataihoz 1608. Trencsén, 1618-tól 1647-ig Hontmegye egy-egy járásának közmunkáját rendeli ki a törvény. Ezen idő alatt, 1626. Wallenstein, hadseregével, Bethlen és a török ellen hazánkba ütvén, egész idáig hatolt, s magyar vezérei, főkép Zrinyi György ellenzése dacára, innét fordult vissza okt. 1. 1664. Rákóczi György, 1649. a török foglalta el, még pedig éjszakának évadján, meglepetéssel. De már 1655 és 1659. Trencsénmegye alsó járásának teszi a törvény kötelességévé a véghely fentartását, 1681. pedig akkép intézkedik az országgyülés, hogy a lerombolt D. 400 főnyi helyőrsége Korponára tétessék át. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején ismét vitt némi szerepet. Falainak hasznavehető kockaköveit Kondé Benedek primási jószágigazgató e század első évében gazdasági épületekhez hordatta el építő anyagul. Szondy hős halálának emlékére Simor János primás a községtől Ny-ra emelkedő dombon 1885. díszes káponát építtetett, melyben Szondynak Kiss György által készített szobra s a honti nők Szondy-zászlója van elhelyezve.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is