kisközség Hont vármegye ipolysági j.-ban, (1891) 1357 magyar
lak., vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.
D.-től délre, 444 m. magas hegycsucson Drégelyvár csekély romjai látszanak. Már
a XIV. században többször említve mint Castrum Dragul vagy Dragol. 1438. Albert
király az őt megkoronázó Palóczi György esztergomi érseknek adományozta. A
török-világ idején országos fontosságuvá lett. Miután a török Vácot,
Esztergomot és Nógrádot kézrekerítette, az 1546: XLIV. t.-c. a végvárrá lett
D.-nak országos költségen való megerősítését rendelte el. 1552. jul. Ali budai
basa támadja meg a Szondy Györgytől (l. o.) vitézül védett várat. Néhány napi
ostrom után el is foglalta a rommá lett várat, melynek omladékai közül Szondy
kirohanván, dicső halállal végezte életét. Kölcsey, Arany, Czuczor és Erdélyi
énekelték meg a dicső férfiu tetteit. Hőke Lajos szerint Drégely ezen ostroma
idejéből két szóhagyomány maradt fenn a nép közt. Egyik, hogy Szondy a várba
szorult nőket és leányokat egy alaguton szöktette ki a várból, mely alagut
vagyis árok, bár a vártól kissé távol, maig Leányárok-nak neveztetik. A másik,
hogy egy nagy-oroszi varga, megfelelő jutalomért ajánlkozott Ali basának, hogy
megmutatja, mikétn juthat könnyü szerrel a vár birtokába. A basa megigérte,
hogy annyi aranyat ad neki, a mennyi a bőribe fér. A vár bevétele után a varga
jelentkezett a jutalomért, mire a basa lefejtette a varga bőrét, megrakta
arannyal, ezt mondván a nyuzott embernek: ilyen jutalmat érdemel az áruló!
1552-től a törököké volt a vár egész 1593-ig, a mikor Tiefenbach Kristóf kassai
kapitány a felvidéki hadakkal elfoglalván a környékbeli összes várakat, az
itteni török őrség kiszökött a várból, mely ekként, kardcsapás nélkül jutott
keresztény kézre. Országos törvény intézkedett 1602., hogy D. vára, mint
véghely, Zólom-megye, 1604., hogy Hont-megye közmunkájával erősíttessék meg.
1605. önként hódolt a vár Bocskainak. A következő évben a zsitvatoroki béke
értelmében visszakapta a magyar király. Erődítési munkálataihoz 1608. Trencsén,
1618-tól 1647-ig Hontmegye egy-egy járásának közmunkáját rendeli ki a törvény.
Ezen idő alatt, 1626. Wallenstein, hadseregével, Bethlen és a török ellen
hazánkba ütvén, egész idáig hatolt, s magyar vezérei, főkép Zrinyi György
ellenzése dacára, innét fordult vissza okt. 1. 1664. Rákóczi György, 1649. a
török foglalta el, még pedig éjszakának évadján, meglepetéssel. De már 1655 és
1659. Trencsénmegye alsó járásának teszi a törvény kötelességévé a véghely
fentartását, 1681. pedig akkép intézkedik az országgyülés, hogy a lerombolt D.
400 főnyi helyőrsége Korponára tétessék át. Rákóczi Ferenc szabadságharca
idején ismét vitt némi szerepet. Falainak hasznavehető kockaköveit Kondé
Benedek primási jószágigazgató e század első évében gazdasági épületekhez
hordatta el építő anyagul. Szondy hős halálának emlékére Simor János primás a
községtől Ny-ra emelkedő dombon 1885. díszes káponát építtetett, melyben
Szondynak Kiss György által készített szobra s a honti nők Szondy-zászlója van
elhelyezve.
Forrás: Pallas Nagylexikon