Drenkova
Berzászkához tartozó telep Krassó-Szörény vármegye moldovai
j.-ban, a Duna bal partján, azon helyen, ahol annak szorosa kezdődik, mely
innen Orsováig tart. A dunai gőzhajózásban jelentékeny hely, mivel itt kezdődik
a hires aldunai szoros s itt történik az átszállás a nagy gőzösökről az
Orsováig közlekedő kisebb gőzhajókra. Kis vizállás idején D.-tól kezdve az
egész hajózás szünetelt; ezen baj a most folyó aldunai szabályozás folytán meg
fog szünni. D.-n táviróhivatal van; vidékén jelentékeny kőszénbányák vannak a
Guttmann testvérek birtokában; az évi termelés (1881) 342 153 q kőszén, a
munkások száma 389. D. táján már a XV. sz.-ban létezett vár, melyhez a
Csornaiak neve fűzödik. Albert király Drankó várát a hozzátartozó kerülettel és
falvakkal Csornai Mihálynak, testvérének Balázsnak, Mihály fiának, Miklósnak, valamint
Bizere Miklósnak és örököseinek adományozta hű szolgálatuk fejében; az
adománylevél a törökök pusztításai folytán elveszvén, a Pesten tartott
országgyülés határozata folytán Hunyady János kormányzó D. várának és
kerületének 3/4 részét a Csornaiaknak, negyedik részét Bizereinek örökségi
joggal adományozta, minek következtében az aradi káptalan a Csornaiakat D. vár
birtokába beigtatta. A XVI. sz.-ban Drynko név alatt említtetik a vár. 1693
szept. 29. Tököly István, midőn a török hadsereg a Dunán felfelé nyomult, D.
nevü puszta-toronynál partra szállott. A katonai határőrvidék idejében itt
őrállomás volt, mely a berzászkai századhoz és az illyr bánsági határezredhez
tartozott. V. ö. Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye
története. Budapest 1878. II. k. 52-55 l.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|