Dreyfus

(ejtsd: drefüsz), 1. Ábrahám, francia hirlapiró és drámairó, szül. Párisban 1847 jun. 20. Számos irodalmi közlöny és politikai lap munkatársa. Első drámai műve egy egyfelvonásos vigjáték volt: Un monsieur en habit noir (1873), melyet tetszéssel fogadtak. Egyéb vigjátékai: Potage á la bisque (1873); La Revue des Deux Mondes (Clairville-lel együtt, 1875); Mariages riches (1877); Chez elle (Narreyval együtt, 1878); Pour sauver jeune femme du monde (1878); La gifle (1880); La Victime (1880); Le Klephte (1881); L"institution Sainte-Catherine (1881); Une rupture (1885) stb. D. L"institution Sainte-Catherine c. vigjátékát, melyet az Odéonban nagy tetszés mellett adtak elő, Váradi Antal: A vén leányok cim alatt 4 felv. vigjátékká dolgozta át és ezt a darabot megcsonkítva és 2 felvonásba összevonva, 1891. márc. A kecskebánki fürdőn cimmel a nemzeti szinházban háromszor elő is adták.

2. D. Ferdinánd, francia iró és politikus, szül. Párisban 1849 máj. 5-én. 1871 óta mint hirlapiró működött, különösen a Siécle-nél. 1881-85-ig a rambouillet-i kerületet képviselte a kamarában. A Manuel populaire du conseiller municipal szerzője (Paris 1884).

3. D. Kamill, francia iró és politikus, született Párisban 1851 augusztus 19. Résztvett mint önkéntes az 1870-71. háboruban, azután a mennyiségtan tanulására adta magát. Ezek után hirlapiró lett, szerkesztette nevezetesen a L"Avenir de la Sarthe és a Libéral de la Vendée cimü vidéki lapokat. Később a Lanterne-hez került és 1884. a La Nation cimü radikális lapot alapította. Több önálló munkát is irt: Le tunell de Simplon (1879); Les traités du commerce (1881); Les budgets de l"Europe (1882), L"évolution des mondes et des sociétés (1888); La guerre nécessaire (1890) és franciára fordította Foublanque (angol műve nyomán): a L"Angleterre, son gouvernment et ses institutions cimü művét (1889). A képviselőházba 1885. és 1889. választották Párisban, szélső balpárti programm alapján. Számos reformot hozott javaslatba a pénzügy és kereskedelem terén. Ő kezdeményezte a most megjelenő Grande Encyclopédie-t, mely vilgáraszóló, az eddigi lexikonokat terjedelemre nézve fölülmuló tudom. vállalatnak D. a főszerkesztője. 1893. az antiszemita Drumontnal párbajt vívott, ki a Libre Paroleban D. családját megsértette volt. Ez alkalommal D. megsebesült.

Forrás: Pallas Nagylexikon