Drimys
Forst. (növ., Wintera Humb. et Bonpl., Tasmania R. Br.,
füszerkéregfa), a Magnoliafélék örökzöld cserjéje v. fája. Virága ritkán
magános, többnyire egyszerü v. elágazó boggá egyesül; gyümölcse husos,
bogyószemü, sokmagu. 8-10 faja Amerikában, Ausztráliában, Ujzeelandon,
Ujkaledóniában és Borneon él. A D. Winteri Forst. (Wintera aromat. Murr.,
Winter-kéregfa) 3-12 m. magas fa, hosszas, tompa, bőrnemü, a visszáján
deresszin levelekkel s fehér virággal, Patagonia, Chile. Brazilia és Mexiko
verőfényes dombjain nő. Kérge a Winterféle kéreg v. magellán cimet (cortex
Winteranus verus), füszeres csipős v. égető, borsizü, kellemes füszeres cimet
v. borsillatu. Csatorna v. csőalaku, barnás, sok barna kerekded folt és lapos,
fehéres mélyedés látható rajta. Belső szine barna és hosszában emelkedések
vannak rajta. A khinakéreg helyett váltóláz, gyomorgyengeség és skorbut ellen
orvosságnak használták. Ma a sokkal gyengébben ható Canella alba kérgével
gyakran hamisítják, azért kevésbbé használatos. A Canella kérge világosabb,
belül fehéres és emelkedése nincs. A D. Grametensis L. Brazilia, Uj-Granada és
Santa Fe de Bogota fája. 3000 m. magasságban nő a tengerszin fölött. Kérgét
tapiruskéregnek hivtják, mert a tapirus, ha bélgörcs bántja, e fának a kérgét
rágja. Ez vezette a lakosokat e kéregnek orvosi használatára, mely még
füszeresebb mint az előbbi s cortex Melambónak hiják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|