Drin
folyó Albániában, a Balkán-félszigeten; a Fehér és Fekete D.
egyesüléséből keletkezik, a Fekete-D. Törökország egyik legszebb tavából, a 692
m. magasban fekvő Okridai-tóból folyik ki; szük hegyszorosokban É. felé tart,
elhalad a Divra mellett és 150 km. hosszu folyás után Kukusznál, Prizendtől 30
km.-nyire egyesül a Fehér D.-nel. A Fehér D. a Hercegovina D.-i határán fekvő
2000-2500 m. magas hegyeken, a Szuka Planina lejtőin ered; eleinte K.-nek, majd
D.-nek tart; szintolyan hosszu, mint a Fekete D. A két forrásfolyó egyesülése
után szűk hegyszorosokban, valóságos canonokban, amelyeket 1000 m. magas
meredek sziklafalak fognak be, folytatja utját; sellőket s vizeséseket alkot és
kanyargós folyás után kiér a Szkodrai- vagyis Szkutarii-sikságra. Azelőtt egy
ágban folytatta utját és Alesio alatt az Adriai-tengerbe torkolt, csakis áradás
idején öntvén el a Szkutari mellett elterülő sikságot. Azonban 1858 óta a viz
nagyobb része elhagyta a régi medrét, az Ó-D.-t és a Szkutarii felé veszi
utját, a Bojanával egyesül és 300-350 km. hosszu folyás után szakad a tengerbe.
A D. csak a torkolatánál hajózható; Szkutari alantabb fekvő részeit áradásaival
gyakran veszélyezteti; alsó részének környéke különösen nyáron, nagyon
egészségtelen. V. ö. J. G. v. Hahn, Reise durch die Gebiete des D., Bécs 1869.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|