Drog

A World Health Organization (Egészségügyi Világszerv.) meghatározása szerint minden olyan szer, mely a szerv.-be kerülve annak működését befolyásolja. Újabban a Világszerv. a pszichoaktív anyag kifejezést javasolja, mely jobban kiemeli a tudatállapot-változást. A drogokat megkülönböztethetjük alkalmazásuk orvosi, jogi és kulturális szabályozása felől. Így vannak legális drogok, melyek használata v. kulturálisan (pl. alkohol, nikotin, koffein, élvezeti cikkek), v. orvosi javaslat esetén elfogadott. Más szerek használatát a tv. tiltja (v. szigorú orvosi előírásokhoz köti). Ezek az illegális drogok. A drogfüggőség szempontjából kiemelkedő veszélyességű drogokat nevezzük kábítószernek. Mindegyik drog (legális v. illegális) alkalmas drogfüggőség kialakulására. Hatástani szempontból a drogokat több típusba soroljuk: alkohol, ópiátszármazékok (a mákból kivont anyagok, v. ezekhez kémiailag hasonló származékok, pl. ópium, heroin, orvosilag ezek a szerek a narkotikumok), altató- és nyugtatószerek, serkentőszerek (stimulánsok, pl. kokain, amfetamin, koffein), hallucinációkat okozó szerek (pl. LSD), kannábiszszármazékok (az indiai kenderből készült anyagok, pl. marihuána, hasis), nikotin, szerves oldószerek és belélegzésre használt anyagok. A drogok lehetnek még term.-esek és mesterségesek. 1992-ben a bp.-i középiskolások körében a legális drogot orvosi javallat nélkül használók aránya 13,1%, az illegális drogot használók (kipróbálók) aránya 11,6% volt (Elekes Zs.: Magyarországi droghelyzet a kutatások tükrében. Bp. 1993.). A rendőrség adatai szerint, míg 1990-ben 3,8 kg heroint foglaltak le, addig 1994-ben 812 kg-ot.

Rácz József

Szerkesztette: Lapoda Multimédia