Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Droysen... ----

Magyar Magyar Német Német
Droysen... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Droysen

1. Gusztáv, német történész, szül. Berlinben 1838 ápr. 10. Jenában, Berlinben meg Göttingában végezte történeti tanulmányait atyja és Waitz vezetése alatt. 1864. Halléban docens, 1869. Göttingában rendkiv. tanár, 1872 óta pedig az ujabb történelem rendes tanára Halleban. Apróbb dolgozatai, melyek többnyire a XVI. és XVII. századra vonatkoznak, a Forschungen zur deutschen Gesch. c. vállalatban jelentek meg. Főműve: Gustav Adolf (Lipcse 1869-1870, 2 köt.), melyben a régebbi történetirással szemben, a svéd királyban kizárólag nem az önzetlen protestáns hőst magasztalja, hanem a politikust méltatja. Ezt követte: Herzog Bernhard von Weimar. (1885. 2. köt.). Kiadta még a Schriftstücke von Gustav Adolf, zumeist an evangel. Fürsten Dutschland (Stockholm 1877), és az Allgemeine historische Handatlas-t (1883).

2. D. János (Hanns), történész, szül. Kiel-ben 1851 ápr. 4. Berlinben végezte tanulmányait és jelenleg u. o. az ókori történetnek magántanára az egyetemen. Művei: Untersuchungen über das Heerwesen Alexanders d. Grossen (1885). Azonkivül átdolgozta a Herrmann-féle Lehrbuch der griech. Antiquitäten uj kiadása számára a Heerwesen u. Kriegsführung der Griechen c. rész (1887-88. 2. rész), 1891. pedig Aristotelesnek napfényre került: Athenaion politeia művéről értekezett.

3. D. János Gusztáv, német történetiró, született Treptow-ban, 1808 jul. 6., megh. Berlinben 1884 jun. 19. Miután a berlini egyetemen nyelvészetet, régészetet és történetet tanult, 1829. gimnáziumi tanár lett Berlinben, 1833. egyet. magántanár, 1835. pedig rendkiv. tanár. 1840. kinevezték a történelem rendes tanárának Kiel-be, ahol Slezvig-Holstein érdekében szóval és tettel működött Dánia ellen. (Staats- und Erbrecht des Herzogtums Schleswig. Kiel 1846. és: Aktenmässige Politik d. dänischen Politik. 2-ik kiadás, Hamburg 1850). Az ideiglenes slezwig-holsteini kormány ezután a frankfurti Bundesrath-hoz küldötte, később pedig Slezvigben követnek választották a német nemzetgyülésbe, hol Gagern zászlaja alatt az alkotmány kidolgozásában tevékeny részt vett. 1849 máj. azonban ott hagyta a gyülést, 1851. még Jenában fogadott el tanári állást az egyetemen, hol egyuttal a történelmi szeminárium megalapítása által a történelmi tanulmányoknak uj lendületet adott. 1859., legnagyobb, Poroszországról szóló műve első köteteinek megjelenése után Berlinbe hivták a történelem tanárának, hol haláláig mind a tanszéken, mind a szemináriumban áldádosan működött. Jeles tolláról művei tanuskodnak. Elsőzör Aischylos fordításával tette nevét ismeretessé (Berlin 1832. 2. köt. 4. kiad. 1884); ezt Aristophanés fordítása követte. (1836-38. 3. köt. 3. kiad. 1881. 2. köt.), 1833. jelent meg első történeti, lelkesedéssel irt műve: Gesch. Alexander des Grossen. (4. kiad. 1882), melyből a tudományos apparatus elhagyásával készült kiadás is megjelent.) Ennek folytatása a Geschichte des Hellenismus c. uttörő munka (Hamburg 1836-43. 2 köt., 2. kiad. Gotha 1877). Az egyetemen a szabadságharcokról tartott kollegiumával aratta nagy sikereiet; ezeket 1846. adta ki először: Vorlesungen über die Geschichte der Freiheitskirege. (Kiel, 2 köt.). Követte ezt a: Leben des Feldmarschalls Grafen York von Wartenburg (I. kiad. 1851. VIII. kiad. 1877). Főmunkája azonban a: Geschichte der preussischen Politik c. 5 kötetnyi (14. részben), egyébiránt befejezetlen műve, mely Nagy Frigyes idejéig (1756) ér. Nagyrészt oklevéltári alapon nyugvó munka, melyben D., áthatva a porosz királyság iránti lelkesedéstől, a Hohenzollern család gondviselésszerü misszióját hirdeti minden lapon. Nagyszámu kisebb dolgozatai összegyüjtve jelentek meg: Abhandlungen zur neueren Gesch. (Lipcse 1876). Említendő még a Grundzüge der Historik (u. o. 1868, 3. kiad. 1883), apró füzet, mellyel D. csak rövid vezérfonalat nyujtott hallgatóinak, felolvasásainak könnyebb megértésére (Ujabban tulságos tömött s szófukar irálya dacára franciára is lefordították). 1893. jelent meg: Kleine Schriften zur alten Gesch. (I. kötet). V. ö. Duncker Miksa, J. G. Droysen (Berlin 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is