Dräseke

Félix, német zeneszerző és iró, szül. Koburgban 1835 okt. 7. A lipcsei konzervatóriumon főleg Rietztől tanult, majd Weimarban Liszttől, akinek irányát még későbbi szerzeményeiben is követte. 1864-74. Lausanne-ban közben 1868-9. Bülöw mellett Münchenben, majd Genfben tanárkodott. 1876. Drezdában települt le, hol a konzervatórium zeneszerzési tanszékén Wüllnernek utóda. Szimfoniái, requieme, kamarazenéje különféle hangszerekre, számos zongoraműve, Gudrun, Herrat c. dalművek, Pethesilea és Az élet álom c. szinpadi remekművek megnyitó zenéje, «Faust» husvéti jelenete (ének- és zenekarra) stb. nagy teremtő erőre vallanak s épp ugy a modern iskolát hirdetik mint nagyszámu kritikai dolgozatai. Könyvei: Anleitung zum Kunstgerechten Modulieren (1876); Die Beseitigung des Tritonus (1878); Harmonielehre (1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon