A megalitikus emlékeket összeköttetésbe akarták hozni
némelyek a klasszikus iróknál felemlített ősgallus druida kultusszal s ezek
közül az emlékek közül azokat, melyek csak egyetlen földbe állított
sziklaszálból állanak Menhir, Csészéskövek (l. o.) más néven Beretváltó
csészék, Boszorkányüstök, Mosócsészék, Ördögoltárok, Ördögszékek, Tündérkövek,
D.-nek, druidahegyeknek v. druidaoltároknak is nevezik abban a hiszemben, hogy
e kövek arra szolgáltak, hogy előttük, v. ha csésze formáju mélyedések vannak
rajtuk, állati sőt emberi áldozatokat mutassanak be s a csészés mélyedésekben
az áldozatok vérét fogják fel. Azokat a megalitikus emlékeket pedig, melyek
több kőszálból, v. lapból állanak, különösen azokat, melyek nagyobb épület
romjainak benyomását teszik a szemlélőre, kiváltkép a cromlech-ek (l. o.)
druida templomoknak nevezik. Leghiresebb közöttük a Stonehenge (l. o.) a salisburi
sikságon, de legnagyobb az abury-i templom Wiltshyreben, jóllehet durvább.
Aubrey szerint Abury ép ugy felülmulta nagyságban a Stonehenget, mint ahogy
felülmulja a székesegyház a falusi templomot. Mig teljes épségben volt 181/2
hold bekerítő árok és töltésből állott, az árkon belül nagy kövekből készült
kör volt, ezen belül még két kisebb kör, szorosan egymásmellé illesztett kettős
soru kisebb kövekből. A külső töltéstől két hosszu, kanyargó, kövekkel
szegélyezett bejáró ut indult ki. Stuckeley szerint az egésznek alapeszméje egy
kövön keresztül bujtatott kigyó lehetett. A két bejáró ut közepe táján állott
Silbury, halma, mely nagy Brittániának legmagasabb mesterséges dombja, mivel
magassága 170 lábnyi s helyzeténél fogva ugy látszik, hogy az egész alaptervezetnek
ez is egyik alkotó része. Az építmény egykor 650 kőszálból állott, de ugy járt,
mint nálunk Aquincum, hogy a közepére épült Abury falva csaknem valamennyit
elhordta építőskőnek, ugy hogy ma már csak 20 darab áll fenn. Végül az őskori
barlangok egy részét is összeköttetésbe hozatták a druidákkal s ezen a réven
neveznek sokak közülük druidabarlangnak. Hogy mindez emlékek összefüggésben
állanak ama brittanniai, vagy galliai ősvallással, melynek papjai, v.
letéteményesei a druidák voltak, nem egyéb önkényes feltevésnél. A druidákról
csak Brittanniából és Galliából van tudomásunk, emez emlékek pedig máshol is
előfordulnak, nemcsak e két ország területén és pedig nemcs Európában, hanem
Afrikában és Ázsiában is. L. Megalit emlékek.
Forrás: Pallas Nagylexikon