Dsáfer
pasa, a Khadim (herélt) melléknévvel, török hadvezér, szül.
a gyulai szandsákságban, magyar szülőktől, mint azt bartája, Pecsevi
történetiró maga mondja. Mikor és hogyan került Törökországba, nem tudni
biztosan. Hammer szerint ő és bátyja II. Szelim alatt, körülb. 1552. estek
rabságba és muzulmánokká tétetvén, eleintén a szerájban szolgáltak mint
apródok, később pedig a háremben. Az idősbik, Gháznefer, a szultán
főudvarmestere lett és 1603 jan.-ban halt meg, D. pedig az éléstár felügyelője.
Nemsokára azonban szülőföldjére került, Gyulára, mint szandsákbég, onnan pedig
ugyanily minőségben Székesfejérvárra, melyet róla neveztek el «D. pasa
puszuszi» azaz «D. pasa leshelyének». 1583-85-ig Tripoliszban találjuk m ing
béglerbéget, 1585. még Tebrisz várában, melyet a persák ellen győztesen
megvédett. 1588. Ferhád pasa alatt a Kaukázusban harcolt. Midőn D. pasa
harmadszor győzte le Tebrisz közelében a persákat, veziri rangot kapott. 1592.
saját fellázadt őrségét ölette le egy szálig. E kegyetlensége miatt áthelyezték
Bagdadba, hol 1593-1594-ig mint helytartó szerepelt. 1595. részt vett az
oláhországi hadjáratban, onnan pedig Belgrádba került mint pasa. Az 1596.
magyar hadjáratban élénk részt vett és ő kezdte meg a mezőkeresztesi csatát,
melynek első napján hősiességgel küzdött, de mind a mellett vereséget
szenvedett. Harmadnap a keresztény had veresége után ő és Dserrah pasa
foglalták le a keresztény táborban hagyott ágyukat. Azután azt az előhadat
vezette, melyet a szultán Szegedről Szolnokig küldött. 1597. saját kérelmére
visszahelyezték Persia rémületére Tebriszbe helytartónak. Utolsó tette, hogy
kiirtotta Georgiának egyik fejedelmi családját, a Luarszabokat, Tiflisz volt
urait. Halálának éve kétes, ugy látszik, hogy 1600 kör. halt meg. V. ö. Thury
Józs, Dsáfer pasa. Hadtörtén. Közlem. 1892. 399 l. Komáromy András, A
mezőkeresztesi csata (u. o. 152 s. k. lap).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|