Dsaipur

(angolul: Jaipur, Jyepoor v. Jeypore) 1. nagy radsput fejedelemség Hisszar, Alvar, Bartpur, Keraoli, Kota, Tonk, Bundi, Adsmir, Kisengar, Marvar és Bikanir közt K.-India ÉNy-i részében, 37 464 km² területtel, (1891) 2 828 023 lak. Nagyobbára sik föld, amelyen K-ről ÉK-felé kisebb magaslatok vonulnak el és amely a Marusztalának, a nagy indiai sivatagnak folytatása. Ny-i részét, egészen futó homok fedi. A Banganga és a Dsumna medencéjéhez tartozó Csambal mellékvizei mentén a föld termékeny; gabonán kivül dohányt, pamutot és mákot is terem. A tél gyakran nagyon hüvös és a hőmérő reggelenként 0 fokon áll; nyáron ellenben, midőn a meleg szelek (hot winds) fúnak, forró (a hőmérő több órán át 35-40 °-ot mutat); az esős évszak juniustól szeptember végéig tart. A lakosság radsputokból, dsatokból és minákból áll; az utóbbiak az őslakosok, a dsatok a földmívelők, a radsputok pedig, akik a Kacsvaha törzshöz tartoznak, az uralkodó osztály. A fejedelemség évi bevétele (1891) 6,5, a kiadása közel 5 millió rupia. A katonaság 3578 lovasból, 10 000 gyalogosból és 716 tüzérből áll. 2. az ugyanily nevü radsput fejedelemség fővárosa 250 km.-nyire Delhitől, a Banasz egy kis mellékvizénél (1891) 158 890 hindu és mohammedánus lak. É-on és K-en halmoktól, D-en és Ny-on homoktól környékezett várost falak és erődök védik; belsejében széles, sok helyen palotaszerü épületekkel szegélyezett széles utcákból és kertekből áll. A széles főutcák arkádjai alatt vannak a kereskedések és mesterembereknek boltjai. A majdnem kizárólag kőből, gyakran pedig márványból épített házak India egyik legszebb városává teszik. A radsa palotája a város legnagyobb épülete. A várostól É-ra, a Kalikhoz szük völgyében láthatók Amber romjai. D.-t 1728. II. Dsai-Szing uralma alatt kezdék építeni. A század elején került a fejedelemséggel együtt angol hűbéruralom alá. II. Dsai építette a csillagvizsgálóját. Potier ezredesnek itt sikerült megszereznie a vedák első teljes gyüjteményét, amelyet 1789. a British muzeumnak ajándékozott. V. ö. V. ö. Rousselet: L"Inde des Rajahs 265 lap.

Forrás: Pallas Nagylexikon