Dsebedsi
(török) a dsebe szóból származik, mely páncélt, vértet és
általában fegyverzetet jelentett. Innen a D., a zsoldos katonaság, még pedig a
gyalogosak egyik csoportja, akik a fegyverekre és lőportárra tartoznak
felügyelni. Ők is odákra voltak felosztva, mint a janicsárok, és az egész
csoport élén a D. báti állott. Innen ered a dsebeli szó is, mely vértezett
katonákat jelent. Továbbá azokat a lovasokat, kiket háboru idején a kisebb és
nagyobb hűbéresek, meg a szandsák bégek tartoztak kiállítani jövedelmeik
arányában. Dsebelik voltak a karavánok védelmére rendelt lovasok is. V. ö.
Thury: Török történetirók.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|