Dsem
török herceg, II. Mohammed szultán fia, s II. Bajazid öccse,
szül. 1459. Atyja mint 16 éves ifjut Karamania tartomány élére állította; de
bátyja trónralépte után felkelt ellene, mire Bruszában szultánnak kikiáltották.
Innen azonban Bajazid hadvezérei Egyiptomba szalasztották, innen pedig Rhodos
szigetére menekült, a Jánosrend-vitézek nagymesterének, d"Aubusson védelme alá.
Ez D.-vel 1482. oly szerződést kötött, melynek értelmében D. arra kötelezte
magát, hogy trónralépte esetén a lovagrendet rendkivüli kedvezményekben
részesíti, az összes török kikötőket előtte megnyitja, évenkint 300 keresztény
foglyot szabaddá bocsát és azonfelül a lovagrendnek 150 000 aranyat fizet. d"Aubusson
erre D.-herceget Franciaországba küldötte, mert életét féltette. Nemsokára
azonban megváltoztatta politikáját és Bajazid szultánnal kötött szerződést,
melyben több rendbeli kiváltság és nagy összeg fejében kötelezte magát, hogy D.
herceget élethossziglani fogságban tartja. Egyuttal azonban több más
pénzsóvárgó fejedelem is kivánt e becses fogoly birtokába jutni, például a
francia király, Hunyiadi Mátyás királyunk és VI. Sándor pápa is tettek
lépéseket, hogy D. herceg őreivé lehessen. 1849. D., Sándor pápa birtokába
került, ki őt azonban 1495. kedvező feltételek alapján a francia királynak
szolgáltatta kezébe. Mielőtt azonban a boldogtalan D. még elért volna
Franciaországba, valószinüen méreg következtében meghalt. D. mint költő és iró
is szerzett hirt; költeményeit Hammer-Purgstall közölte. (Gesch. d. osman,
Dichtkunst). V. ö. Thuasne L. Djem-Sultan, fils de Mohammed II., frére de
Bavazid II. (Páris 1892). Századok 1893, 795 Mika cikke.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|