Dsidda
(Dsedda), város Hedsaz török tartományban, a Vörös-tenger
partján, 95 km.-nyire Mekkától, amelynek kikötője, 17-18 000 lak. Az egy
km.-nél valamivel hosszabb és 1/2 km. széles város jól
épült; utcái szélesek és szellősek; a házak kőből valók és nagyobbára
kétemeletesek; a bazárok jók és számosak; a szárazföldi részről kőfallal van
kerítve; fa és növényzet környékén alig látható. A város éghajlata egészségtelen
és igen meleg, különösen juliusban és augusztusban, amikor a hőmérő 37 °-nál is
többet mutat. A falakon kivül van az ugynevezett «Éva sirja», amelyet a
mohammedánusok nagy tiszteletben tartanak. A kikötője a korallzátonyok miatt
egy kissé nehezen hozzáférhető. Mindamellett fontosságát ennek köszönheti, mert
a mohammedánusok, akik Mekkába zárándokolnak, nagyobbára itt kötnek ki;
évenként mintegy 50 000 zarándok fordul meg benne. Az élénk zarándokforgalom
jelentékeny kereskedelmi forgalmat is támasztott; évenként több mint 10 millió
frt az értéke az áruforgalomnak. A beviteli cikkek: szövött áruk, buza, tea,
cukor, árpa, rizs, vaj, fűszerek, szőnyeg, fa stb.; a kivitelé: gyöngyház,
állati bőrök, datolya, lovak, méz és viaszk. D. 1840 óta van török uralom
alatt. 1858. a mohammedánusok a benne lakó keresztények ellen fellázadtak és az
angol alkonzult és a francia konzult is meggyilkolták. E miatt még ugyanazon
évben egy angol hajó három napig bombázta. A roppant zarándok-forgalomnak van
káros hatása is, amennyiben a zsufolt és tisztátalan D.-i házakban a kolera
szokott tanyát ütni, melyet azután a trieszti és fiumei hajók egynéhányszor már
hazánkba is elhoztak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|