(Dsedda), város Hedsaz török tartományban, a Vörös-tenger partján, 95 km.-nyire Mekkától, amelynek kikötője, 17-18 000 lak. Az egy km.-nél valamivel hosszabb és ¹/₂ km. széles város jól épült; utcái szélesek és szellősek; a házak kőből valók és nagyobbára kétemeletesek; a bazárok jók és számosak; a szárazföldi részről kőfallal van kerítve; fa és növényzet környékén alig látható. A város éghajlata egészségtelen és igen meleg, különösen juliusban és augusztusban, amikor a hőmérő 37 °-nál is többet mutat. A falakon kivül van az ugynevezett «Éva sirja», amelyet a mohammedánusok nagy tiszteletben tartanak. A kikötője a korallzátonyok miatt egy kissé nehezen hozzáférhető. Mindamellett fontosságát ennek köszönheti, mert a mohammedánusok, akik Mekkába zárándokolnak, nagyobbára itt kötnek ki; évenként mintegy 50 000 zarándok fordul meg benne. Az élénk zarándokforgalom jelentékeny kereskedelmi forgalmat is támasztott; évenként több mint 10 millió frt az értéke az áruforgalomnak. A beviteli cikkek: szövött áruk, buza, tea, cukor, árpa, rizs, vaj, fűszerek, szőnyeg, fa stb.; a kivitelé: gyöngyház, állati bőrök, datolya, lovak, méz és viaszk. D. 1840 óta van török uralom alatt. 1858. a mohammedánusok a benne lakó keresztények ellen fellázadtak és az angol alkonzult és a francia konzult is meggyilkolták. E miatt még ugyanazon évben egy angol hajó három napig bombázta. A roppant zarándok-forgalomnak van káros hatása is, amennyiben a zsufolt és tisztátalan D.-i házakban a kolera szokott tanyát ütni, melyet azután a trieszti és fiumei hajók egynéhányszor már hazánkba is elhoztak.