Dsinn

(arab), az arabok hite szerint a sivatagokban és magános helyeken tartózkodó, rendesen kigyóalaku, de azonkivül egyéb állatok, sőt ember alakjában is megjelenő démonok, melyek az emberekkel viszonyba lépnek és cselekedeteikre jó vagy rossz befolyást gyakorolnak, céljaikat előmozdítják vagy háborgatják, sokszor meg csak incselkednek velük. A költők inspirációját is dsinneknek tulajdonították, kik a költőt kisérik. Az őrültséget is D.-ek okozzák, ezért az őrült neve madsnún, azaz: «D.-től megszállt.» Vannak hím- és nőnemü D.-ek, jók és rosszak. Az iszlám a pogány arabság e képzetét elsajátította, sőt a néphit még tovább is fejlesztette; a mohammedán legenda is átvette, sőt a prófétákkal is kapcsolatba hozza. Vannak hivő D.-ek, kik Mohammed hirdetésére az igaz hitre tértek, és vannak hitetlen D.-ek. A D.-eket a nép hite szerint sok ezer évvel Ádám előtt tűzből teremtette Isten. A persák dív-nak nevezik a rossz, peri-nek a jó (különösen nőnemü) D.-t. V. ö. Wellhausen, Reste arabischen Heidenthumes (Berlin 1887); Lane, Arabian Society in the middle ages (London 1883) Demonology fejezetét: «A költők a régi arabok felfogásában» c. cikket (Hunfalvi-album, Budapest 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon