Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dsungária... ----

Magyar Magyar Német Német
Dsungária... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dsungária

az az ország Közép-Ázsiában, a melyben a dsungárok laknak: határia éppen azért nagyon bizonytalanok, amint tágabb v. szükebb értelemben veszik. Nagyobbára a Tien-sánt és Altail, a Balkhas-tavat és a Szelenga forrásai körül elterülő hegyeket tekintik határainak. Ily értelemben hossza 1800 km., szélessége ÉD-i irányban 550-800. K-i része a közép-ázsiai fensikhoz tartozik; Ny-i része hirtelenül ereszkedik le a Szir-darja sikságaira; rajta keresztül vezet le az Altali és Tien-sán hegyrendszerek közt azon medence, amely ősidőktől fogva utjok volt a Turáni-alföldet elözönlő nomádoknak és a Közép-Ázsiába fölmenő karavánoknak. Miként Közép-Ázsia nagy része, D. is több önálló medencéből áll, amelyeknek nincs lefolyásuk és vizeiket egy-egy tó gyüjt9 magába. A legjelentékenyebb ilyen tavak a Balkason kivül a Isszik-kul, az Ala-kul, a Dzaizan, Kizilbas-kul, a 100 km. hosszu Kizil-tuz, a Kara-Uszi, a Dorga-nor és Ubsza-nor; a Kosszo-gol a Szelenga medencéjéhez tartozik. Mindezeket a tavakat a Tarbagatai, az Ala-tan, a Baita-vola, a Khamar-daban, az Ulan-kum, a Tang-nu és más hegységek és legyláncok zárják körül. Az Ili, a Kur, a Dsabgan, a Tesz, az Irtis-Wor, Kara-Erdsis és a Kem a nagyobb folyók. Klimája szélsőségekben igen gazdag; szeptembertől a hó elkezd esni és a hőmérő nem ritkán leszáll 24°-ig. Ellenben nyáron a hőség akkora, hogy a mezei munkát a déli órákban szinte lehetetlenné teszi; ilyenkor a steppék kiasznak és csak a folyók, tavak mellett találni legelőkre. A gabonanemüek sok helyen igen jól megteremnek, a közép-európai gyümölcsfák közül különösen az alma, körte és szilva kitünően megterem. A házi állatok száma a lakosok számához képest nagy; a farkas, vaddisznó és medve sok helyen található; a folyók halakban, a tavak szélei vizi madarakban gazdagok; sajátszerü állata a maral, nagy szarvasfaj és argali (vadjuh). A lakosság aránylag gyér. A Ny-i vagyis az oroszok birtokában levő részen kirgizek, kozákok, tatárok és elszórtan oroszok laknak. A tulajdonképeni vagyis klimai D.-ban dsungárok, torgotok, khalkák és dungánok vannak többségben. Kr. e. időkben D. lakói az uszun-ok voltak, akiket különböző török törzsek szorítottak ki lakóhelyeikből. Dsingisz-khán azonban ezeket is kiüzte. Midőn a mongol uralom megdőlt D.-ban már a dsungár mongol törzs lakott, amelynek első fejedelme Bo-khán volt, függetlenségét Kah nevü hősének vezérlete alatt vivta ki. Legnagyobb hatalmát 1680 körül Galdan fejedelemsége alatt nyerte el, aki Kasgart, Jarkandot és más városokat is meghódított. Ellene a khalkák, a khinaiakat hivták segítségökre, akik hosszu küzdelmek után a XVIII. sz. végén D. uraivá lettek. 1831. a Ny.-i részt az oroszok birodalmához csatolták. A khinai rész Tien-san-pelu nevet visel. 1864. ebben a muzulmán dungánok föllázadtak és a khinai császári hadakat elüzték; azonban 1867. legyőzték és kiüzték őket. V. ö. Vengukov: Die russisch-asiatischen Grenzlande; németre fordította Krahmer. Lipcse 1874.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is