Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Du Pont... ----

Magyar Magyar Német Német
Du Pont... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Du Pont

Samu, vagy - mint általán nevezik, mióta a francia forradalom alkotmányozó gyülése e melléknevet adta neki: D. de Nemours, szül. Párisban 1739 dec. 14., megh. Amerikában 1817 aug. 7. 1763. egy kis értekezésével vonta magára Quesnay és Turgot figyelmét, kikkel azután állandóan igen szoros összeköttetésben állott. Minthogy a király kormánya a gabonakereskedés fölszabadításán gondolkozott, D. L"importation et l"exportation des grains (1764.) c. emlékiratot dolgozott ki, melynek fiziokratikus alaphangja azon királyi rendeletből is kitünik, amelynek kibocsátásánál alapul szolgál. 1765. A Jornal de l"agriculture, du commerce et des finances c. folyóirat szerkesztőjévé lett, amelyet erősen fizokrata szellemben vezetett. Ezért annyi támadás érte, hogy meg kellett válnia a laptól, amelyben Quesnaynek később Physiocrtie cimmel kiadott műve először látott napvilágot. D., miután Lemercier de la Riviére után megirta: De l"origine et des progrés d"une science nouvellejét (1768.), az Éphémerides du citoyen c. lap (l. Baudeau) vezetését vette át, s ebben izgatott a laissez faire politika mellett. Mirabeau köztársasági szinezetünek találta a lapot, melyet Terray betiltatott s D. a bádeni őgróf udvarába ment, hol 1773. adta ki: Table raisonnée des principes de l"économie politique c. hires munkáját. Innen Lengyelországba ment, honnan, midőn Turgot lett a miniszter, királyi parancs hivta vissza s Turgot fölhivására dolgozta ki: Mémoire sur les municipalités-jét. Turgot bukása után D.-t száműzték, ki akkor jutott ismét fontosabb szerephez, midőn az Angliával 1786. megkötött kereskedelmi szerződésre szabad kereskedelmi irányban erősen befolyt. Ugyanekkor a mezőgazdasági bizottságban, majd a noteblék gyülésén működött, mindenütt szabadelvü reformokat sürgetve. A forradalom idején Nemours választotta képviselőjévé s mindig a szabadelvüségnek mérsékelt, bár a formalizmusoktól nem ment hirdetője volt. A papirpénzrendszer s Mirabeau ellen intézett támadásait majdnem életével fizette meg, mert a tömeg 1790. megtámadta. Az alkotmányozógyülés feloszlása után D. a sajtó terén működött, s egyike volt XVI. Lajos legutolsó hiveinek, amiért Robespierre elfogatta. A direktorium alatt az ellenzéken volt s midőn száműzték, Amerikába vándorolt ki. Innen azonban viszatért Párisba, hogy mint a kereskedelmi kamara titkára, majd elnöke, izgasson Napoleon intézkedései ellen, s hogy 1809-1811. kiadja Turgot munkáit. Alkönyvtáros volt, midőn az 1814. ideiglenes kormány titkárává lett, de a száznapi uralom arra kényszerítette, hogy ujból Amerikába menjen. V. ö. Schelle: D. d. N. et l"école physiocratique (Páris 1888).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is