Dubarry

(ejtsd: dübarri) Mária Janka grófné, XV. Lajos hirhedt kedvese, Gomard de Vaubernier adóhivatalnoknak természetes leánya, szül. Vaucouleur-ben 1746 aug. 19., megh. a vérpadon 1793 dec. 6. Korán árvaságra jutván, 15 éves koráig Páris egyik kolostorában nevelkedett; ezután mint divatárusnő foglalatoskodott, de nemsokára a «Mademosielle Lange» név alatt a hirhedt Gourdon asszony házába került és gr. Dubarry Jánosnak lett szeretője. Ez 1769. bemutatta XV. Lajos királynak, abban a reményben, hogy D. révén, kit az uralkodó azonnal megszeretett, tekintélyhez és vagyonhoz jut. Lajos király, hogy D.-nak udvaránál helyet szerezzen, szinleg D. János testvérével, Dubarry Vilmos gróffal házasította össze; tényleg azonban kedvesévé fogadta és Pompadour asszonynak 1764. történt halála után ez állásában az udvar által is elismertette. D. ugyan nem avatkozott az állami ügyekbe, de mások eszközéül szolgált; jószivü, de rendkivüli mértékben pazarló volt és tékozlása sok pénzébe került az országnak. Choisy-ban szinházat építtetett, ahol a legsikamlósabb darabok kerültek szinre. Az ország nagyjai közül Choiseul miniszter volt az egyedüli, ki nem hódolt neki, amiért aztán az ő politikai, udvari és papi ellenfeli D. asszonnyal kezet fogtak és Choiseult megbuktatták. Utóda a miniszterelnökségben Aiguillon herceg lett, ki D.-től támogatva 1771. a parlamentet Párisból elkergette s végre fel is oszlatta. XV. Lajos halála után annak utóda D. asszonyt 1774. elfogatta s Meaux mellett kolostorba záratta, csakhamar azonban szabadon bocsátotta. A forradalom alatt eleintén Luciennes várában (Marly mellett) békében hagyták, de midőn az emigránsokat támogatta s Brissot hiveivel érintkezésbe lépett, Robespierre elfogatta és kivégeztette. A neve alatt megjelent Mémoires (Páris 1830. 6 köt; uj kiad. 1857) nem hitelesek. V. ö. Vatel, Histoire de Mademoiselle D. (Páris 1882-84, 3 köt.)

Forrás: Pallas Nagylexikon