Dubica

község Horvát-Szlavonországban, Zágráb vmegye kostajnicai j.-ban, (1891) 3379 horvát lak., van vasuti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Mint politikai községnek 6328 lakosa van (közte 10 magyar). D. az Una balpartján, Bosznia határán fekszik. Eredete a rómaiak idejére visz vissza, kiktől sáncok, falak és utak maradtak fenn. 1234-ben Kálmán szlavoniai herceg sz. k. várossá emelte; a tatárjárás alatt D. sokat szenvedett; 1260. IV. Béla a várost és a várat a zenggi templomlovagoknak adományozta, ezzel a D.-i várispánság és D. megye megszünt; a város azonba a «libera villa» nevet tovább is megtarthatta. 1385. Hervoja boszniai herceg D. közelében megsemmisítette Zsigmond király hadseregét, megszállta D.-t s 1402-ig birtokolta. Ekkor a horvátok visszafoglalták, de a polgárság és az 1244. oda telepített pálosok közt örökös viszálykodás folyt, melynek csak Borbála királyné vetett véget 1410. A XIV. sz.-ban D. ismét véres harcok szinhelyévé vált; 1513. aug. 16. azonban a törökök ismét hatalmukba ejtették, de Zrinyi Miklós 1540. visszafoglalta. 1788 ápr. Liechtstein osztrák hadai ellenében itt a törökök ujra győzelmet arattak, de okt. 4. Laudon a várost elfoglalta.

Forrás: Pallas Nagylexikon