Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
dúc brace
dúc buttress
dúc prop
dúc stanchion
dúc stereo
dúc stilt
dúc stoop
dúc tree
dúcfa brace
dúcgerendát... to cant a b...
dúcgerendát... to cant a b...
dúcnak ásot... posthole
dúcol to brace
dúcol to prop
dúcol to shore up...
dúcol to stanchio...
dúcolás poling
dúcolt timbered
dúcsüveg cushion

Magyar Magyar Német Német
Dúc... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dúc

v. dúcsejt, a fiziologiában azok az idegcsomók, amelyek bár a központi idegrendszerrel egybeköttetésben állanak, mégis már ezeken tul a test periferiáin az agyidegek és az együttérző idegek mentében vannak elhelyezve, s műnyelven ganglionok-nak neveztetnek. Tágabb értelemben a központi idegrendszert alkotó idegelemeket (sejteket) is D.-sejteknek nevezik. A D.-ok, mint p. a szinal-D.-ok (a gerinccsigolya közti D.-ok; ganglia intervertabralia), nemkülönben az együttérző idegrendszer D.-ai (szimpátikus idegdúclánc) is idegrostokból és idegsejtekből vannak egybetéve; de a körzeti D.-ok idegsejtjei másképpen vannak szerkesztve, mint az agyvelő vagy gerincagyvelő idegsejtjei; mig ugyanis a spiral- és szimpátikus ideg-D.-ok kötőszöveti tokkal birnak, ez hiányzik a központi agyi, gerincagyi idegsejteken. A D.-ok sejtjeinek is van testük és magvuk s beléjük is mennek, vagyis belőlük is mennek ki nyulványok, amelyek ideggel függnek egybe, de éppen ezen nyulványok egészen mások a központi idegsejteken (l. ábra). Ugyanis, mint már Deiters kimutatta, a központi idegrendszer sejtjeinek rostos-szemcsés testéből rostozatos és sokféle elágazodó nyulványai mellett, a melyeket protoplazma-nyulványoknak neveznek, még egy, némelyek szerint néha több u. n. idegnyulványuk v. tengelyszálnyulványuk is van, amely u. n. velős idegbe megy át és vezeti az ingerületet mint telegráfdrót tova.

Az idegsejteket erőtermelő (p. elektromosságot) szerveknek (elektromos batteriáknak) lehet tekintenünk, mig a velük egybefüggő idegeket a telegráf-drótokkal hasonlíthatjuk össze. Ha a telep megromlik v. az ideg pusztul el, csak kis részében is, megbomlik a vezetés, s valamint a telefonon v. táviró-állomáson, egyik helyről a másikra jelezni, beszélni nem lehet, ugy ezen idegsejtek termelt erői sem vitethetnek tova a szervezetbe. Hogy példát mondjunk, szükséges megjegyeznünk, hogy érző és mozgató idegek s ugyanigy érző és mozgató idegsejtek vannak (azaz, hogy csakis érzés- és mozgatásra való idegingerületet keltő idegsejtek és ilyen interületeket vezető idegek vannak); másrészről, hogy a test környéki részéről a középpontba, valamint a központi szervektől a perifériára (a test környéki szerveihez) is vezettethetik ingerület. P. akarom, hogy mozogjak, ilyen műveletnél az agy bizonyos sejteiben akaratos mozgásra való ingerület - lendület - támad, valószinüleg az idegsejtek molekuláris mozgásainak gyorsabb beállására, s ilyenkor a központból - az agyból - az idegen ez ingerület parancsszava továbbíttatik, mint a telegramm a központból a vidéki városba, vagyis a test periferikus - környéki - szerveihez, ez esetben az izmainkhoz, amely e parancsszóra azonnal mobilizál s célszerü mozgásokkal felel. Ennek ellenkezője történik az érzés vezetésénél. Ekkor vmely érző idegvégkészület (látó-, halló-, szagló-, tapintó-, izlőszerv) ingereltetik s ilyenkor az ingerület azon környéki szervből a központba vitetik, vagyis a telegráfra gondolva, valamely vidéki állomás a központba telegrafál. Az agy idegsejtjei megint mások, s még inkább elütő szerkezetüek a kis agyvelő u. n. Purkinjé-féle sejtjei, amelyek egy nagyobb testből, lefelé mező s elágazó tengelyszálnyulványokból s felfelé s oldalt rengeteg sok ágra oszló protoplazma-nyulványokból állanak.

Bár ujabb remek vizsgálatokat sokat felderítettek már az agy és gerincagy szerkezetét illetőleg, amikről azelőtt sejtelmünk sem volt, mégsem bizonyos egészen, vajjon az idegsejtek protoplazma-nyulványai egymással durvább v. finomabb ágakkal egybenyilnak-e, vagy finom recébe mennek-e azok s ezek folytán köttetnek egymással össze, vagy nyulványaiknak egyszerü érintkezése (contactus) is elegendő-e arra; vagy végül az a szemcsés állomány-e a vezető, amelyben nyulványai elveszni látszanak, hogy az egyik sejtről és sejtcsoportról az ingerület a másik sejtcsoportra vitessék át, ami pedig okvetlenül meg kell, hogy legyen az agy funkcióinál, hogy érzés után akaratlanul is mozgás (u. n. reflex-mozgás) támadjon s sok más funkció is megfejthető legyen. A felhozott nézetek egyikének, másikának is vannak nagynevü védői, de még ezen rejtélyes problémának megfejtése - ami bizonnyal sikerülni is fog vizsgálati technika eddigi nagyfoku fejlettségénél - a jövőnek van fentartva.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is