Ducange

(ejtsd: dükánzs), 1. Károly (Dufresne), Sieur, francia tudós, szül. Amiensban 1610 dec. 18., megh. Párisban 1688 okt. 23. Az amiensi jezsuitakollégiumban tanult, majd Orleansban és Párisban jogot hallgatott és 1661. Párisban parlamenti ügyvéd lett. 1665-68. Amiensban kir. kincstárnok volt. Párisban teljesen a tudománynak élt. 1849. Amiensban emléket emeltek neki. Művei: Histoire de l"empire de Constantinople sous les empereurs français (Páris 1657); kiadta Villehardouin francia történetiró Histoire de la conqu?te de Constantinople-ját (1657); Joinville Histoire de saint Louisját (1668); továbbá a bizánci történetirókat, igy Kinnamost (1670); Zonarast (1686, 2 köt.) stb., a Histoire byzántina-t (Páris 1860). Egyik főmunkája a soha senki által fölül nem mult Glossarium ad scriptores mediae et infimae latinitatis (u. o. 1678. 3 köt.) melyet a st. mauri Benedek-rendiek egészítettek ki (u. o. 1733-36, 6 köt., uj kiad. Velence 1762); ujabban kiadta Henschel (u. o. 1840-1850, 7 k.), pótlékot pedig Diefenbach (Frankfurt 1857) adott ki hozzá. A legujabb kiadás valamennyi pótlékkal együtt Favre L.-tól való (Niort 1883-1886). Másik főműve a Glossarium ad scriptores mediae et infimae graecitatis (Lyon 1688, 2 köt. Uj kiad. Boroszló 1890-91). D. számos munkája még kéziratban van. Legfontosabb műveinek egyikét: Des principautés d"outre-mer (1660) Familles d"outre-mer cimmel Rey adta ki. Glossarium latinitatis-ából Adelung Glossarium manuale ad scriptores mediae et infimae latinitatis (Halle 1772-1784, 6 köt.) cimen kivonatot adott ki.

2. D. Viktor Henrik József Brahain, francia költő, szül. Hágában 1783 nov. 24., megh. 1833 okt. 15. Miután a kereskedelmi minisztériumban elfoglalt állását elvesztette, Angliába ment, de nemsokára visszatért és szindarabjainak és regényeinek jövedelméből élt. Sokat kellett szenvednie szabadelvü nézetei miatt. Művei: Valentine ou le pasteur d"Uzés (Páris 1821, 3 köt.); Léonide, ou la vieille de Suresnes (u. o. 1823, 5 köt.); Les trois filles de la veuve (u. o. 1826, 8 köt.); Le médecin confesseur (u. o. 1825. 6 köt.); La Luthérienne (u. o. 1825, 6 köt.); Ludovica (u. o. 1830, 6 köt.); Joasine, ou la fille du pr?tre (u. o. 1835, 5 köt.). Legnagyobb sikereit boulevard-melodrámáival aratta, aminők: Calas (u. o. 1819); Thérése, ou l"orpheline de Genéve (u. o. 1820); Trente ans, ou la vie d"un joueur (u. o. 1827) c. darabja irodalmi forradalmat idézett elő, mert szakított a klasszikus dráma hagyományaival. Felemlítésre méltók még: Les diamants (1824); Mac Dowell (1826); Il y a seize ans (1831); La vendetta (1831) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon