Duccio di Buoninsegna

(ejtsd: duccsó di buoninszenya), olasz festő, szül. Sienában a XIII. sz. második, megh. a XIV. sz. első felében, a sienai festőiskola feje, mint firenzei művészek, ő is a bizánci festészetből indult ki, de mig amazoknak fő érdemét a naturalizmusra való törekvés képezte, a sienai festőknek, D.-tól kezdve két századon keresztül, az idealizmus, a női báj ábrázolása, harmonikus szinezés, gyöngéd kifejezés képezi fő jellemvonását. 1308. kezdte el, 1311. fejezte be hires oltárképét, melyet ünnepélyes körmenettel helyeztek el a sienai dómban. A budapesti orsz. képtárban van D.-tól a sienai községi számadások egyik kötetének - állítólag az 1282-ikinek - táblája, a kamarásnak Shiffolino Nacsi-nak képével diszítve. (2.) Művészetének jelentékenyebb emléke u. o. a Krisztus Judea pusztájában hallgatja keresztelő szt. Jánost (6).

Forrás: Pallas Nagylexikon