duda

Ázsiai eredetű fúvós hangszer, mely i. e. I. sz.-ban került át Európába. Fénykorát a XVIII. sz.-i francia királyi udvarban élte, másutt katonai hangszer. Hazánkban a XVI-XVII. sz. tábori hangszere, majd a pásztornép, végül a szegénység hangszerévé vált. A duda tömlőből és sípból áll. A tömlő kutya-, kecske- v. birkabőrből készül, amit fúvókán keresztül felfújnak, majd szorítással a sípba préselik. A sípon 5-7 lyuk van, amely dallamjátszásra alkalmas. Kíséretet az ún. bögősíp, néha kettő is (alap és kvintje) adja. Népdalokat játszanak rajta jellegzetes ékesítésekkel és kísérettel. A magyar népzenében külön dallamtípust alkotnak az ún. dudanóták, melyek jellegzetes hangvételű és ritmusú táncdalok. A megújuló folklór-mozgalmak hatással vannak a duda újraéledésére. Másutt szigorúan meghatározott hagyományos keretek között éli nemzeti jellegű életét (pl. skótoknál).

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• hangszer
• népdal
• népzene
• folklór