Duero

(portugalul: Douro), a legnagyobb vizterületü folyó a Piereneusi-félszigeten, Soria spanyol tartományban, a 2246 m. magas Urbion-hegy lábánál ered; eleinte Dk-nek folyik, Soriánál D-nek fordul, későbben pedig Ny-nak. A Valladolid melléki sikságon felveszi a Pisuergat, Cegat és Adajat, odébb pedig a Valderadueyt és Eslat. Ez utóbbinak, egyik vizben legbővebb mellékfolyójának felvétele után magas, meredek sziklák rendkivül szük, de mély mederbe szorítják és folyását rohamossá teszik. Az Agueda felvétele után portugall területre lép: a bempostai v. peredoi szakadékban lesz legkeskenyebbé, itt egyik partjáról a medre közepén álló sziklára és erről másik partjára ugorhatni, S?ő Jo?ő da Pesquerianál egy sellőt alkot, ezután elfolyik a pompás douroi borokat termelő halmok mellett, elválasztja Porto utcáit Villa Nova de Gaia nyaralóitól és kertjeitől és Foz do Douronál az Atlanti-oceánba torkollik. Portugáliában felveszi a Sabort, Tuat, Tamegat, Coat, Tavorát és Paivát. Torkolatába a hajók, csekély mélységénél fogva (2,5 m. tengerapadás idején), csak nehezen evezhetnek be. Egész hossza Gerardo Pery szerint 640 km., amiből közel 200 hajózható.

Forrás: Pallas Nagylexikon