Dugacsolás
(németül kalfatern, ol. calafatare, ang. to kalk, caulk),
folyamhajósok szerint dugarozás, a hajók bókonyok, gerendák, palánkok
eresztékeinek kátrányos kóccal betömése és szurokkal beöntése. A kócnak
betömésére egy vésőalaku eszköz, a dugacsoló vas szolgál, mellyel a gyengén
összesodrott kócot fakalapács (dugacsoló sulyok) segélyével az eresztékbe
verik. Nagyobb tengeri kikötőkben, kiváltképen oly helyeken, hol hadihajók
építtetnek, a D.-t külön munkások végezik (dugacsolók), azonban minden
hajóácsnak is érteni kell e munkához.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|