Dulo
Az első ismert bolgár uralkodóház neve, mely minden
valószinüség szerint hunn eredetü volt. Mondai őseinek egy ó-szlovén
lajstromtöredék (közölte Jireéek: Gesch. Bulg. 127) a 300 éves Avitokholt s a
150 éves Irniket mondja mely utóbbinak a nevében alighanem Attila fiának,
Irnáknak maradt fenn emléke. Az idegen (Jermi nembeli) Gosztun két éves
fejedelemsége után ismét a D. nemzetségre szállt vissza az uralkodás. Kurut,
aki most lett fejedelem s az említett lajstrom szerint 50 évig uralkodott, már
határozottan történelmi alak; az egykoru bizanciak is ismerik s Kuvrát néven
említik, ezek szerint 634 körül egyesítve az Azovi tenger, Kubán, Volga és Don
mentén tanyázó onogurokat v. onogundurokat, bolgárokat és kotragokat azaz a hun
kuturgurok maradványait, lerázta az avar uralmat. Kuvrát halála után azonban a
keleti turkok vagyis kozárok terjeszkedése következtében felbomlott ez a
hatalmasnak igérkező állam. Batbaján, Kuvrát legidősb fia, meghódolt a
kozároknak; a második fiú a Volga és Káma egybefolyásának vidékére költözött s
ott alapította Nagy Bolgárországot, a másik három fiu nyugat felé nyomult, a
Dunától észak felé elterülő vidékre s az említett lajstrom szerint előbb Bezmér
uralkodott 3 évig, azután Iszperikh vagy Eszperikh, a bizanciak szerint
Aszparuk (l. o.) 60 évig. Bezmér nyilván az a fia volt Kuvrátnak, ki a
bizanciak szerint Pannoniába költözött az avarokhoz s 4 évig tartó uralkodása
tulajdonképen csak azt az időszakot jelenti, amidőn Aszparuktól még nem vált
el. Népének tetemes része magyarokból állt s az ő beköltözésének emléke maradt
fenn hagyományainkban, midőn a magyarok v. hunnok első kijöveteléről beszélnek,
szorosan megkülönböztetve azt az Árpád alatti honfoglalástól, mely krónikáink
zavaros kronologiája szerint is hét nemzedékkel s valami kétszáz évvel később
történt az elsőnél vagyis egy határozott dátumot is említve, 677. A következő
évben lépte át Aszparuk az Al-Dunát s alapította az aldunai Bolgárországot, hol
ő utána még 3 D. házbeli uralkodót találunk. Tervelt (21 évig), egy névtelen
(28 évig) és Szevarr (5 évig) s ekkor a Vokil nemzetség váltotta fel. Kuvrát
donmelléki onogurjainál azonban tovább is fennmaradt a D. dinasztia; alig lehet
ugyanis kétségünk, hogy a magyarok gyula nevü fejedelmi méltósága teljesen
azonos a hunnbolgár D. vagy Dula nemzetséggel; Ibn Daszta szerint a IX. század
vége felé a magyarok királya a dsila volt ugyan, de a tulajdonképeni uralkodót
Kendének vagy Kündünek nevezték, vagyis más szóval a gyulák dinasztiája ekkor
már csak név szerint uralkodott, a hatalom azonban egy más nemzetség kezébe
szállt át, ugyhogy a X. század közepén a gylasz Konstantin szerint is a második
fejedelmi méltóság.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|