Duna-Földvár

nagyközség a Duna jobbpartján, Tolna vármegye D.-i járásában, (1891) 2155 házzal és 12 364 magyar lak., van járásbirósága, adóhivatala, közjegyzősége, Szt.-Ferenc-rendi szerzetháza, ipartestülete és iparostanonc-iskolája, takarékpénztára, gőzhajóállomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. D. fejez azon uradalomnak, mely a budapesti tudományegyetemé. Lakói földművelést, ipart, gyümölcstenyésztést s halászatot üznek. Az itteni Benedek-rendi (Szt.-Ilonáról cimzett) apátságot II. Béla király Anamatia római őrállomás helyén alapította. A kolostor közvetlenül az esztergomi érsek hatósága alá rendeltetett. 1119. Imre király a bencéseknek adományozta D.-t, akik azt 1494-ig birták. 1499. II. Ulászló király Péter kalocsai érseknek adományozta az apátságot; a török uralom idején elpusztult és a császáriak által erődül használt romjait Rákóczy hadvezére, Bottyán 1705. hiába ostromolta, mig végre a császári hadsereg onnan kivonatván, a kurucok által elfoglaltatott. Az Ilona-apátsági templom helyébe br. Mednyánszky László esztergomi kanonok és D.-i apát 1725. uj templomot építtetett; ugyan ő mint tulajdonos a várost többrendbeli szabadalommal ruházta fel, melyeket utódja, József hesszeni őrgróf és apát is megerősített. Mária Terézia 1769-ben az apátság fekvő birtokait a nagyszombati egyetemnek adományozta s igy kerültek azok a budapesti egyetem birtokába. D. határa 11 683 ha.

Forrás: Pallas Nagylexikon