Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dunáninneni... ----

Magyar Magyar Német Német
Dunáninneni... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dunáninneni ev. egyházkerület

Az ezen kerülethez tartozó felső magyarországi vármegyékben a reformáció számára a talajt a husziták készítették elő. Az ezen kerülethez tartozó vármegyékben főleg a főurak terjesztették a reformációt. És épen e körülmény magyarázza másrészt azt is, hogy ezen megyékben az evangélikusok nagyobb körben, nagyobb egységgé nem szervezkedtek, hanem az egyházak is esperességekben (contubernium) voltak szervezve, melyek élén a főurak által elfogadott, vagy megerősített egyházfő, mint p. a Thurzók által megerősített bajmóci prépostok (a Vág mentén általában ilyenek), másutt inspektorok, sőt némely helyen a róm. kat. archidiakonok által megerősített vicearchidiakonok (seniorok, esperesek) állottak. És bár Pozsony-, Nyitra- és Bars vármegyék pár más szomszéd megyével 1568-1576 között megalkották is az u. n. magyar ev. egyházkerületet és azokkal 3 közös szuperindendensök volt, e megyék protestánsai voltaképpen mégis csak a bécsi béke 1606, illetőleg az 1608. I. t.-c. meghotaztala után kezdtek szervezkedni, akkor midőn a Turzó György nádor elnöklete alatt, 1610 márc. 28-30. tartott zsolnai zsinaton a tiz felső magyarországi megye számára három szuperintendens lett választva, u. m.: Liptó, Árva és Trencsén vármegyék számára: Lány Illés bicsei lelkész, Turóc, Nógrád, Zólyom és Hont vármegyk számára: Melik Sámuel breznóbányai lelkész, és Bars, Nyitra és Pozsony vármegyék számára; Hrochotius Abrahamidesz Izsák bajmóci prépost. Minthogy pedig, - mint az 1610-ki zsolnai zsinat határozatainak bevezetése mondja - ezen tiz megyében («ezen országban») nemcsak magyar és tót, hanem német anyanyelvü gyülekezetek is vannak, elhatároztatott, hogy a németeknek, valamint a magyaroknak is saját külön inspektoraik legyenek, akik a fentnevezett szuperintendensektől függjenek és azokkal levelezzenek, nevezetesen a Pozsony, Nyitra és Bars vármegyei németek számára Mr. Heuchelin Simon pozsonyi német lelkész, a bányavárosi németek számára: Mr. Lentzius Pál, selmeci német lelkész, a Pozsony, Nyitra és Bars vármegyei magyar gyülekezetek számára: Kürthi István szeredi lelkész választatott inspektorul (másod-szuperintendensül). Ez igy tartott egészen az I. Leopold idejében beállott Szelepcsényi György-féle üldözésekig, midőn 1673 körül ezen ev. egyházak elnyomattak. Az 1672-től 1682-ig terjedő tiz évi nagy üldözés ideje ezen egyházakra nézve is a pusztulás ideje volt. Az 1681. évi soproni országgyülés után sok egyház feléledt, de ezek azután az «articularis», azaz a soporni 1681-ki országgyülés XXV. és XXVI. t.-c.-ben névszerint felemlített és egyes nagy urak birtokain lévő, u. n. udvari egyházakon kivül, ismét legnagyobb részt elnyomattak. A Rákóczy-féle szabadságharc idején, 1705 körül ismét sok elnyomott egyház éledt fel s a contuberniumok (esperességek) ismét ujonnan szervezkedtek, gyüléseztek, kivált midőn Krman Dániel, zsolnai lelkész az 1706. évben Zsolnán tartott nagy gyülésen, melyen pozsony-, nyitra-, trencsén-, liptó- és árvavármegyei világi urak és egyházi képviselők, lelkészek voltak jelen, a nevezett megyék szuperintendensévé választatott meg és nagy buzgalommal az egyház szervezéséhez fogott. Az 1707. évi ápr. havában Rózsahegyen tartott zsinaton a kerületek (dioeceses) ujonnan körülirattak és pedig négy szuperintendencia szerveztetett. Turóc vármegye a bányai szuperintendenciánál hagyatott, a volt bicsei (trencsén-, árva- liptói) és bajmóci (nyitra-bars-pozsonyi), kivivén a barsi esperességet, mely a bányai (montana) dioecesishez csatoltatott, egy kerületté egyesíttetett Krman Dániel szuperintendenssel élén, mely kerülethez még a liptómegyei várseci és csorbai egyházak, melyek eddig a felső poprádi esperességhez tartoztak, csatoltattak, nemkülönben a dunáninneni egyházak Esztergom és Komárom megyékben, az ezen összes megyékben a Duna balpartján fekvő szab. kir. városokkal. Krman már 1708. kénytelen volt Zsolnáról menekülni, későbben püspöki hivatalában mint miavai lelkész (1711-1729.) buzgón működött az egyház építésén. 1720. elfogatott és a pozsonyi várban mind halálig fogságban tartatott. Meghalt 1746. szept. 17. Elfogatása után ezen kerületben a püspöki hivatal betöltetlen maradt 1735-ig, midőn is a III. Károly-féle 1734 okt. 20-ki rezolució értelmében az ev. egyház Magyarországon 4 kerületbe (dunáninneni és tuli, tiszai és bányai ev. ker.) osztatott. Mivel azon szuperintendensek, kiknek joghatósága alá tartozott a turóci esperesség, a bányai egyházkerületnél említtetnek, e helyen csak a volt bicsei és bajmóci dioecesisek szuperintendenseit, valamint a mostani dunáninneni kerületéit fogjuk megnevezni: A bicsei kerület szuperintendensei: Láni Illés, bicsei lelkész 1610-1618. Mr. Hodik János, bicsei, később trencséni lelkész 1619-1642. Mr. Láni Zachariás, trencséni lelkész 1642-1645. Kalinka Joáchim, illavai lelkész 1646-1673. Krman Dániel zsolnai, később miavai lelkész 1706-1729. A bajmóci kerület szuperintendensei: Hrochotius Abrahamidesz Izsák, bajmóci prépost 1610-1621. Fidicini Miklós, galgóci lelkész, azután bajmóci prépost 1622-1625. Dióssy Endre, galgóci lelkész, azután szinte galgóci prépost 1626-27. Fábri Bazilius, privigyei lelkész, később szinte bajmóci prépost 1628-1630. Martin Miklós, csejthei lelkész, azután vág-ujhelyi prépost 1631-1636. Dubravius Dániel, szenicei lelkész 1636-1655. Mr. Tarnóczy Márton, privigyei lelkész 1656-1673. Zittauba menekült. A dunáninneni kerület árva, liptó, mosony, nyitra, pozsony (város és megye), trencsén és turóc vmegye szuperintendensek: Záborszky Jakab ivánkofalvi lelkész 1735. Mohl Illés, modori német lelkész 1761-1801. Crudy Dániel, pozsonyi német lelkész 1802-1815. Kovács-Martinyi Mihály, modori tót lelkész 1816-1828., (leköszönt 1829.) Bilnicza Pál, pozsonyi lelkész 1829-1834-ig, Stromszky Ferenc Sámuel 1835-1850. Sromszky Ferenc Sámuel ismét 1860-1861. Geduly Lajos dr., pozsonyi német lelkész 1861-1890. 1890 óta Baltik Frigyes liptó-szent-miklósi lelkész. Kerületi világi felügyelők voltak: 1736 kalischi Calisius Keresztély br., Jeszenák Pál, Zay Péter br., Jeszenák Pál br., Jeszenák István, 1783-1813., Szilvay István, 1814-1823-ig. Id. Jeszenák János br., 1824-1837-ig, Kubinyi Gáspár 1837-1840., Zay Károly gr., 1841-1849-ig. ifj. Jeszenák János br. 1860 óta Szentiványi Márton ő felsége valóságos belső titkos tanácsosa, a m. kir. Szent-István-rend és a porosz Johannita-rend vitéze. V. ö. Szeberényi, Corpus m. m. Synodorum ev. A. C. etc. Pest 1848. Bachat Dániel, A magy. á. h. e. egyetemes névtára Budapest 1891.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is