Dunáninneni kerület

régebben Magyarország egyik kerülete, mely Felső-Magyarország s a két magyar Alföld jó részét foglalta magában. Nyugaton s délen csaknem szakadatlanul a Dunával, keleten nagyobbrészt a Tiszával, onnan tul a Cserháttal, a gömöri Érchegységgel s a Krivánnal, északnyugaton s északon pedig a Kárpátokkal s a Morva folyóval volt határos. Magában foglalt 13 megyét, u. m.: Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Bács-Bodorg, Nógrád, Hont, Esztergom, Bars, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra és Pozsony vármegyét. Az egész kerület a Duna balpartján terült el, csupán Pest és Esztergom vármegye nyultak át a Duna jobbpartjára. Jelenleg a D. csak történelmi fogalom, melynek már semmi jelentősége nincs, a közéletben azonban még gyakran fordul elő. A földrajzban hazánk ezen részét Duna balparti részének szokták nevezni, mig Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyéket a Duna-Tisza közéhez számítják.

Forrás: Pallas Nagylexikon