Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Dunántúli e... ----

Magyar Magyar Német Német
Dunántúli e... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Dunántúli ev. egyházkerület

A magyarajku ev. egyházak, melyek Pozsony, Nyitra, Bars, Nagyhont, Nógrád, Esztergom, Komárom, Győr és Mosonmegyékben keletkeztek már 1576., sőt némelyek szerint már 1568. külön szuperintendenciává alakultak és külön szuperintendensek vezetése alatt állottak; az u. n. vasi egyházkerület pedig, a Duna jobb partján lévő többi egyházakból, már 1574. megalakult, külön szuperintendens vezetése alatt állott. Ezen szuperintendensek azonban egészen az 1606-ki bécsi béke becikkelyezéseig (1608) papot nem szenteltek, egyházakat nem látogattak, hanem csak a mostani főesperesek teendőit látták el. A papok egészen ezen időig a külföldön képeztettek és szenteltettek fel. A protestantizmus virágzott a Dunántul egészen I. Leopold király uralkodásáig, midőn is 1672-1682-ig a Szelepcsényi-féle tiz éves nagy üldözés idejében a dunántul virágzó 300 evang. anyaegyházból a legtöbb elnyomatott, azonban a Tököli és Rákóczy-féle szabadságharc idején közülök sok ujra feléledt, de egy testületté csak az 1734 okt. 20. Károly-féle rendelet (Carolina resolutió) után szervezkedtek, amikor is megalakult a mai D., mely az egész dunántult magában foglalja. A fentemlített két szuperintendentia szuperintendensei a következők voltak: A magyarajku egyházak kerületében: Huszár Gál 1568 körül, Bornemissza Péter, szeredi lelkész 1576 körül; Sybolti Demeter 1576-tól nagyszombati lelkész. Halála után 1610-ig a zsolnai zsinatig nem volt ezen kerületnek külön szuperintendense. Midőn azonban a dunáninneni megyék magyar egyházai, nevezetesen a Pozsony, Nyitra és Bars vármegyékben levő ev. magyarok számára a szolnai zsinaton a szeredi lelkész, Kürthi István választatott inspektorul (másod szuperintendensül), a dunántuli ev. magyar egyházak arra hivatkoztak, hogy nekik még a bécsi békekötés előtt külön szuperintendenseik voltak és erre az ország nádora Thurzó György megengedte nekik, Bécsben 1613 junius 6. kelt diplomájával, hogy külön szuperintendenst válasszanak magoknak és 1613 febr. 6. Szempcen, Thurzó Szaniszló delegált elnök vezetése alatt Pálházi Miklós hegyfalvi, később lévai és barsi esperes, utoljára szeredi lelkész lett szuperintendenssé választva, ki is e hivatalát nagy buzgalommal az 1629. évben bekövetkezett haláláig viselte. A vasi egyházkerület szuperintendensei: Szigethy Mátyás 1574-1585. Muraközi György, Sárvári lelkész 1590 körül. 1590-től ezen kerületben nem voltak szuperintendensek 1612-ig. Klászekovits István 1612-20. Zvonarits Mihály 1620-1625. Kiss Bertalan sárvári lelkész 1625-1646. Musay Gergely, nemeskéri lelkész 1651-1665. Tisztrovits György 1667-1669. Fekete István 1669-1679. kőszegi lelkész. Az egységes ev. dunántuli kerület: Tóth Sipkovics János, téthi lelkész 1734-1745. Perlaky József, nemeskéri lelkész 1745-1749. Fábry Gergely vadosfai lelkész 1750-1753, Németh Sám. téthi lelkész 1754-1756. Szeniczei Bárány János felpéci lelkész 1756-1758. Balogh Ádám, nemeskéri lelkész 1758-1771. Perlaky Gábor, nemesdömölki lelkész 1771-1786. Hrabovszky Sámuel téthi, később nemes-dömölki lelkész 1786-1796. Nagy István, szent-lőrinci lelkész 1796-1812. Kis János soproni lelkész 1812-1846. Haubner Máté, győri lelkész 1846-1849 és 1850-1866. és 1866 óta téthi Karsai Sándor, győri lelkész, kir. tan. Kerületi felügyelők 1735 óta: Ostffy Mihály 1735-38. Vitnyédi János 1758. Barcza István 1760. ifj. Vitnyédi János 1768. Vidos Sándor 1777. Artner János 1784. Matkovich Pál 1786-1823. Káldy János 1824-1825. Podmaniczky Károly báró 1825-1833. Matkovich István 1835-1847. Vidos József 1848-1849. Radó Lajos 1860-1866. Radó Ignác 1866-1868. Berzsenyi Miklós 1870-1873. Prónay Dezső báró 1874-1882. Káldy Gyula 1883-1888. 1889 óta szentmártoni Radó Kálmán vasmegyei főispán.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is