Dundee

(ejtsd: dönndi), város Forfar skót grófságban, Edinburgh és Glasgow után a legnépesebb Skóciában, a Tay torkolatának É-i partján, amelyen át 1887 óta 3 km. hosszu uj (a régi 1879 dec. 28. beszakadt) vashid vezet keresztül, vasut mellett, (1891) 155 640 lak. (1801 25 000 volt). Rendkivül gyors felvirágzását főképen vászoniparának és kereskedésének köszönheti. A különböző vászonszövő gyárakban 25 000, a juteszövőkben 20 000 munkást foglalkoztat; ezenkivül jelentékenyebb iparágak még a kötélgyártás, végül a baracklekvár-főzés, amely nagy hirnek örvend. D. lakói a Davis-szorosban és Baffin-öbölben a cetvadászatot és Jan Mayen szigeténél a fókavadászatot is monopolizálják. 1891 89 300 darab fókát fogtak, 265 t. olajra és 3 1/2 t. halcsontra tettek szert. Biztos kikötőjében, amelynek bejáratát a hires Bell-Rock világító torony jelöli meg, igen élénk a forgalom. 1891. csak juteból 190 705, lenből 17 543, eszpartofüből 13 631 tonnát hoztak be. A kikötő mentén 9 km.-nyi hosszuságban, amfiteatrumszerüleg épült város jelentékenyebb épületei: a New Royal Infirmary, Skócia egyik legszebb kórháza, a börze, a kereskedelmi csarnok és az Albert-Institute muzeummal. A város keleti szélén van a Baxter-park, amellyel Baxter Dávid, egy nagy vászongyáros, ajándékozta meg a várost. D. volt egyike az első skót városoknak, amelyek a protestans vallást fel vették, és pedig olyan buzgalommal, hogy «második Genf» nevet nyert. Maxwell A., Old D. (Edinburgh 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon