Dundee
(ejtsd: dönndi), város Forfar skót grófságban, Edinburgh és
Glasgow után a legnépesebb Skóciában, a Tay torkolatának É-i partján, amelyen
át 1887 óta 3 km. hosszu uj (a régi 1879 dec. 28. beszakadt) vashid vezet
keresztül, vasut mellett, (1891) 155 640 lak. (1801 25 000 volt). Rendkivül
gyors felvirágzását főképen vászoniparának és kereskedésének köszönheti. A
különböző vászonszövő gyárakban 25 000, a juteszövőkben 20 000 munkást
foglalkoztat; ezenkivül jelentékenyebb iparágak még a kötélgyártás, végül a
baracklekvár-főzés, amely nagy hirnek örvend. D. lakói a Davis-szorosban és
Baffin-öbölben a cetvadászatot és Jan Mayen szigeténél a fókavadászatot is
monopolizálják. 1891 89 300 darab fókát fogtak, 265 t. olajra és 3 1/2 t.
halcsontra tettek szert. Biztos kikötőjében, amelynek bejáratát a hires
Bell-Rock világító torony jelöli meg, igen élénk a forgalom. 1891. csak juteból
190 705, lenből 17 543, eszpartofüből 13 631 tonnát hoztak be. A kikötő mentén
9 km.-nyi hosszuságban, amfiteatrumszerüleg épült város jelentékenyebb
épületei: a New Royal Infirmary, Skócia egyik legszebb kórháza, a börze, a
kereskedelmi csarnok és az Albert-Institute muzeummal. A város keleti szélén
van a Baxter-park, amellyel Baxter Dávid, egy nagy vászongyáros, ajándékozta
meg a várost. D. volt egyike az első skót városoknak, amelyek a protestans
vallást fel vették, és pedig olyan buzgalommal, hogy «második Genf» nevet
nyert. Maxwell A., Old D. (Edinburgh 1891).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|