Dünewald

János Henrik, gróf, császári tábornagy, szül. Dünewaldban 1620., megh. Eszéken 1691 aug. 31. Nevét szülőhelyétől vette. Résztvett a magyarországi török harcokban s különösen az 1664. a Rába mellett, Szt.-Gothárdnál vivott csatában. 1674. Ensisheim s Montecuccoli alatt a franciák ellen harcolt Sasszbach mellett, amiért a császár 1675. grófi rangra emelte. Mint táborszernagynak része volt Bécs városának felmentésében (1683) s Párkánynál 1684. egy az övénél sokkal nagyobb török hadsereget tett semmivé; kitünt továbbá a győri csatában (1685) és Budavárának bevételekor, amennyiben 1686 aug. 14. azt a török hadat, mely Budavár felmentésére sietett, visszaverte. A mohácsi csata után (1687) tizezer emberrel a Duna és Dráva között fekvő országrész védelmét bizták reá; azonban D. nem maradt veszteg, hanem támadólag lépett fel s egész Tótországot szabadította fel a töröktől. Az 1688-ki hadjáratban a Belgrádot ostromló sereget fedte; a következő évben pedig a franciáktól szorongatott Heidelberg felmentésére sietett. 1691. megint a törökök ellen küldték, amidőn mint a balszárny vezére Zalánkemánnál kitünt. Ellenfelei azt fogták rá, hogy fővezére, Bádeni Lajos ellen táplált gyülöletből a diadal kivivását egy ideig megakadályozta volna. E vád miatt Bécsbe idézték a haditörvényszék elé, D. azonban utközben meghalt.

Forrás: Pallas Nagylexikon