Duplikátor

Lényegében két sürítős elektroszkópból áll, melyeket ugy használnak, hogy ha az első sürítőn az elektromosság még nagyon csekély, gyüjtőlemezét (kollektor) a második sürítő megtöltésére alkalmazzák, ami az elektromosságnak már nagyobb mennyiségét idézi elő. Ha még ez sem volna elég, a második sürítő gyüjtőlemeze viszont az első sürítő töltésére szolgál stb. Ilyen D.-kat már a mult században ismertek. Bennet, Bohnenberger és Nicholson készülékei az imént jelzett célra szolgáltak és igy csupán igen csekély elektromosságok észlelésére alkalmaztattak. Testek elektromozására szolgál a Varley-féle duplikátor. Mivel ez igen alkalmas az itt használt sokszorozási folyamat megmagyarázására, álljon itt rövid ismertetése. A mellékelt vázlatos ábrán a feketén kihuzott A és B ivek szilárdan álló és teljesen szigetelt vezetőket jelentenek, ezek a megosztók (induktorok); a közelükben levő 1, 2, 3, 4-el jelölt ívek egymástól elszigetelt, de mozogható vezető; ezek az átvivők, melyek a nyil irányában forognak, a, b, c, és d fémi érintkezést eszközlő rugók, melyek időközönként az ábrán látható összeköttetést eszközlik. A c és d-vel jelölt rugókat Varley eszközén szilárd fémhuzal (ced) kötötte össze, mely a földdel is összeköttetésben állott. Ha az A megosztó csekély mennyiségü elektromosságot kap, az 1 átvivő megosztás által ugyannyi - elektromosságot nyer. Midőn ez forgatás által a 2 helyzetbe jut, negativ elektromosságát átadja B megosztónak, miáltal ettől a 3 helyzetben ismét elektromosságot nyer (megosztás által) s ezt a 4 helyzetben A-nak adván át, ennek elektromosságát erősíti. Az A és B töltéseinek erősítése ki is számítható. Igen elmés szerkezetü W. Thomsonnak egy készüléke, mely vizcseppek esése által közvetiti az elektromosság ilyen átvitelét és erősítését. A D.-nál történő sokszorozási folyamathoz hasonló a Holtz- és Töpler-féle influencia-gépek működése.

Forrás: Pallas Nagylexikon