Dupuy

(ejtsd: düpüi) Károly Sándor, francia politikus és miniszterelnök, született Puyben 1851 november 5. Tanárnak készült és 1874 óta több városban, mint Aurillac-, Puy- és Saint Etienneban működött mint a bölcsészet tanára. 1880. tanügyi felügyelő lett és később rektori ranggal és cimmel Caen-be, végül pedig Ajaccióbahelyezték át. Politikai pályáját csak 1885. kezdé meg, mely évben okt. 4. Haute-Loire départementban opportunista programm alapján a pótválasztáson versenytársát legyőzte. A képviselőházban eleintén csak közoktatásügyi kérdésekkel foglalkozott. Az 1889 szept. 22. választásokkor Puy-ben választották meg és ekkor a közoktatási bizottság előadója lett. 1892 dec. 7. Ribot miniszterelnök a közoktatásügyi tárcával kinálta meg, melyet D. el is fogadott. Midőn aztán a Ribot-miniszterium 1893 márc. 31. részben a Panama-botrány, részben a költségvetési vita következtében megbukott; Carnot elnök az egészben véve gyönge államférfiui és szónoki tehetségü, de mocsoktalan hirnevü és tiszta kezü D.-t szólította fel az uj, nagyobbrészt mérsékelt köztársasági elemekből válogatott kabinet megalakítására. D. engedett a meghivásnak és sok nehézség leküzdése után ápril. 4. minisztériumát megalkotta. Ápril. 6. bemutatta magát és társait a képviselőházban, mely alkalommal a köztársaság erősbítését és hagyományos jó hirnevének megszilárdítását tüzte ki célul. Toulouseban máj. 21. a következőképen fejtette ki programmját. Hangsulyozta, hogy nem szorul a pápa intései következtében a köztársasággal kibékülni óhajtó monarkisták (de Mun gróf és Pion hiveinek) szavazataira és visszautasítja az azokkal való szövetkezést. A Sziammal felmerült harcias viszály a minisztérium erélyes fellépése következtében, melyet a képviselőház jul. 18. egyhangulag helyeselt, kis idő mulva békés megoldásra talált. Az uj választásokat pedig sokszoros jövendölés ellenére nem a vaskezü és körmönfont Constans, hanem az annyiszor tehetségtelen meg ügyetlennek mondott D. vezette. A miniszterium meglehetős nyugalommal tekintett a jövő elé. Sziam föltétlen meghódolása jó benyomást tett a választásokra és ezt a benyomást sem a Ducret-Norton pör, sem a Dupas (elbocosátott rendőrhivatalnok) által közzétett pamflet, mely az előbbi kormányokat Arton-nal szemben követett álnok magatartásáért ostorozta, nem birta megzavarni. Igy hát az aug. 20. választások, szintugy a pótválasztások, melyekben a radikálisok és monarkisták sulyos vereséget szenvedtek, a D.-miniszterium állását nagy mértékben erősbítették. Magát D.-t Puyben választották meg 14 510 szavazattal. A Sziammal 1893 okt. 2. kötött végleges békeszerződés és az okt. 18-24. között Avelane tengernagy és az orosz tengerészeti tisztek fogadtatására rendezett ünnepélyek és látványosságok a francia népben rég nem látott lelkesedést és emelkedett hangulatot keltettek s megszilárdítani látszottak a Dupuy-Develle miniszterium állását. November 21-én Dupuy a miniszterium nevében a következő programmot közölte a képviselőházzal. Mindennemü radikális reformot kárhoztat és kijelenti, hogy az alkotmány reviziójára, az egyháznak az államtól való teljes elkülönítésére, a választási rendszer megváloztatására és végre kizárólagos progressziv-adónak behozatalára irányuló indítványokat nem fogja elfogadni. Kijelentette továbbá, hogy az 1895. év folyamában 4¹/₂% rendét konvertálni fogja. Nyomban erre Jaurés szocialista képviselő a miniszteriumnak hadat izent és bizalmatlansági szavazatot indítványozott, mely indítványt tárgyalásra elfogadtatván nov. 25. D., főként a kormány belső meghasonlása miatt, anélkül, hogy szavazás történt volna, beadta lemondását.

Forrás: Pallas Nagylexikon