Düsseldorf

1. közigazgatási kerület a porosz Rajnai-tartományban a Németalföldek, Münster, Arnsberg, Köln és Aachen kerületek közt 5472 km² területtel, (1890) 1 973 115 lak. Nagyobbára sík, csak DK-i részében nyulnak belé a Sauerlandi hegyes vidék ágai. A Rajna átfolyik rajta és itt veszi fel jobbról a Wuppert, Ruhrt és Lippét, balról pedig az Erftet. D., amely az egykori Cleve hercegségből, Jülichnek és Bergnek, továbbá Köln érsekségnek részeiből alakult, Poroszország legiparosabb kerülete. A földmívelés és állattenyésztés nem fedezi a lakosság szükségletét. Járásainak száma 24, ezek: Cleve (508 km²), Rees (524 km²), Krefeld város (21 km²), Krefeld vidéke (165 km²), Duisburg város (38 km²), Ruhr-Mühlheim (102 km²), Ruhrort (330 km²), Essen város (9 km²), Essen vidéke (190 km²), Mörs (565 km²), Geldern (543 km²), Kempen (396 km²), Düsseldorf város (48 km²), Düsseldorf vidéke (362 km²), Elberfeld város 828 km²), Barmen város (22 km²), Mettmann (255 km²), Remscheid város (28 km²), Lennep (275 km²), Solingen (293 km²), Reuss (293 km²), Grevenbroich (237 km²), München-Gladbach város (12 km²) és Gladbach (228 km²). - 2. Egykoron Berg hercegség székes fővárosa, jelenleg járás és járási székhely az ugyanily nevü kerületben, az é. sz. 51° 13" és a k. h. 6° 46" alatt, a Rajna jobb partján, a Düsselbach torkolatának mindkét partján, (1890) beleszámítva a bekebelezett szomszédos községeket, 144 642 lak., igen virágzó iparral. A legfontosabb iparág a vasipar (vasuti kocsik, lokomotivok, gépek, szegek, vascsövek, vasszekrények, üstök, épülettraverzek stb. készítése); azonkivül pamutszövés és fonás, bőrcserzés, sörgyártás, fémöntés, likör-, olaj-, butor-, virág-, esernyő-, tükör- és festékkészítés. A kereskedés főképen a D.-i iparcikkek eladásával és nyerstermények vételével foglalkozik. A forgalmat 5 vasuti vonal és a rajnai hajózás mozdítja elő. 1889. a vasutakon 1 124 000 t. árut hoztak be és 572 ezer tonnát vittek ki; a hajókon pedig 18 904 t. áru volt az export és import. D. Alt-, Neu-, Karl- és Friedtichsstadt nevü részekre oszlik, amelyekhez a külvárosok csatlakoznak. A régi erődítmények helyén szép sétahelyek keletkeztek: a Hofgarten, a Königsallee stb. A nyilvános terek közül a szebbek a Cernelius-tér, Cornelius-szobrával és szökőkuttal, a Schadow-tér Schadow mellszobrával, a Markt, János Vilmos választó lovasszobrával. A jelentékenyebb épületek: a Szt. Lambert-templom, gót épület román izlésü toronnyal, a két utolsó clevei hercegnek márvány siremlékével, a jezsuita templom, szintén két fejedelem sirjával, a városháza 1567-ből, a Berger-kapu, a régi erődítmények egyedüli maradványa, a festőakadémia, a műcsarnok stb. A fontosabb kulturális intézmények: a királyi művészakadémia, rézmetszet-, gipsz-, öntvénygyüjteménnyel, a műcsarnok, különösen D.-i festők képeinek gyüjteményeivel, a történelmi muzeum, a műipariskola, iparmuzeummal, az országos könyvtár 50 000 kötettel, történelmi-, természettudományi-, művész-, gazdasági és egyéb egyesületek, közép- és népiskolák, végül különböző jótékonysági egyesületek. D. régi nevei Düsseldorpe, Düsseldorp, Duseldorp; mint ilyenről 1159. egy pápai okiratban történik először említés. Berg grófjai 1511. székhelyökké tették. 1609. a neubeurgi pfalzgrafok birtokába jutott. Fénykorát János Vilmos választófejedelem (1690-1716) uralma alatt élte. Ennek fia székhelyét D.-ból eltette. 1794. a franciák összebombázták. 1795-1801 francia uralom alatt állott. 1801. Bajorországé lett. 1806. Berg nagyhercegség fővárosává tették és 1814. Poroszországhoz került. V. ö. Gesch. der Stadt D. 1888. Ferber, Hist. Wanderung durch die alte Stadt D. 1890.

Forrás: Pallas Nagylexikon