Dvo?ák

(ejtsd: dvorzsák), Antal, cseh zeneköltő, szül. Kralup melletti Nelahozevesben (németül Mühlhausen) 1841 szept. 8. Korcsmáros apja mészárosnak szánta, de a szenvedélyes hegedüs 1857. Prágába vándorolt; az orgonaiskola végeztével 1862. a nemzeti szinház zenekarának mély hegedüse lett. 1873. egy ének- és zenekarra irt himnusza állami ösztöndijat szerzett neki; nagy tehetségét a külföld számára Liszt F. fedezte fel, s igy lett a prágai konzervatórium tanára, majd a prágai egyetem tiszteletbeli doktorából 1892. a cambridge-i egyetem doktora és a new-yorki konzervatórium igazgatója. D. a cseh nemzeti zene legelsőrangu mestere, néha nyers is, csakhogy népies maradhasson, noha igazi művész. Legjobb művei zenekarra: Szláv táncok, Szláv rapszódiák, Szerenád (44. mű); Notturno (40. mű); Scherzo capriccioso (66. mű); Má vlast (Hazám) és Hussicka (A husziták) megnyitók. 1890-ig 4 szimfonia (D dur, D moll, F dur, G dur), Szt. Ludmilla oratórium, Stabat Mater, Szimfonikus változatok (78. mű), 6 opera: Král a uhlir (Király és szénégető, 1874), Wanda, ?elma sedák (Furfangos paraszt), Turdé palice (A tökkel ütött), Dimitry (1882), Jacobin (1889); zongora- és hegedüversenyek, kamarazene, zongoradarabok stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon