Dwernicky

József, lengyel tábornok, szül. Varsóban 1779 márc. 14., meghalt Galiciában 1857 dec. havában. 1809. saját költségén szervezett önkéntes lovas csapattal résztvett Poniatovszki hadjáratában Keletgaliciában; zászlóaljparancsnokká neveztetett ki és a 15. dsidás ezredhez osztatott be, mellyel 1812. Oroszországba ment. A Berezinán történt visszavonulás után Varsóba tért vissza s őrnaggyá s a 15. dsidás ezred parancsnokává neveztetett ki. A lipcsei és hannaui ütközetek után a becsületrend vitézévé, 1814. pedig Páris előtt ezredesi rangra emeltetett. hazájába visszatérve, Miklós császár koronáztatása alkalmából dandártábornokká tétetett (1826). Az 1830-iki forradalom kitörésekor a harmadik lovas hadosztály vezényletével bizatott meg és már 1831 febr. 6. harcolt az oroszok ellen, kik felett Stoceknél győzelmet vivott ki. Novaviec mellett Sieravski tábornok csapataival együttesen Creutz orosz tábornokot támadta meg és azt a Visztulán visszavonulni kényszerítette. A grochovi ütközet után Volhyniába küldetett a felkelés szervezése végett, de mivel ott hidegen fogadták, Podoliába ment, hol hathatósb támogatást remélt. Midőn a podoliak támogatásába bizva, Mokalovka mellett erős állást foglalt, Rüdigier annyira körülzárta őt, hogy ápr. 27. át kellett menni Galiciába. Itt egészen lefegyverezték és csapatait hadi foglyokul Magyarországba vitték, mig D. előbb Laibachba, utóbb Steyrba utasíttatott. 1832 óta részint Franciaországba, részint Londonban élt. Az emigránsok pártküzdelmeiben nem vett részt. Emlékiratait Plagovszki adta ki (Lemberg 1870).

Forrás: Pallas Nagylexikon