Dzialynski
Titusz gróf, lengyel politikus, szül. Pozenben 1795., megh.
1861 ápr. 12. Tanult Berlinben, majd Párisban; 1812. visszatért hazájába,
melyet az oroszok bevonulása után ismét le kellett hagynia, minek folytán
Párisba ment, hol a műegyetemet látogatta. A párisi béke után Pozen melletti
jószágán, Kurnikon gazdag könyvtára rendezésével és a dédanyjától,
Leszuzynszkától örökölt levéltár rendbeszedésével foglalkozott, hogy nemzeti
közkönyvtárt alapíthasson. 1830., a forradalom kitörése után Varsóba sietett,
mint önkénytes a pozeni légióba lépett, és a Dembe melletti ütközet után mint
Skrzynecki hadsegéde működött. Később a galiciai tartományi gyülésen vett részt
s 1850. az egyedüli lengyel képviselő volt az erfurti országgyülésen. Azóta
kizárólag irodalmi céljainak élt és több fontos történelmi munkát tett közzé.
Ilyenek: Liber geneseos illustris familiae Schidlovieciorum (Páris 1848); Acta
Tomiciana (9 köt., Pozen 1852); Lites ac res Gestae inter Polonos Ordinemque
Cruciferorum (4 köt., u. o. 1885). Fiával, Jánossal (szül. 1832., megh. 1880
márc. 30.), aki az 1863-iki lengyel felkelés alkalmával a pozeni lengyel
felkelést szervezte, kihalt a D.-család férfi-ága.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|