Dzvonkovszki
József, lovag, lengyel és magyar szabadsághős, szül.
Gromnikban (Galiciában) 1795., megh. Budapesten 1882 aug. 2. Az 1830. lengyel
felkelés kitörése után tanácsos volt a nemzeti kormány közoktatásügyi
minisztériumban, azután a seregbe lépett, hol mint őrnagy vitézül végigküzdötte
a szabadságharcot. Ennek leveretése után Galiciában s innen Magyarországba
menekült, hol 1832 óta barátja, gróf Károlyi György kastélyában lakott.
1848-49. a honvédek sorában küzdött Klapka alatt és azután Komáromban volt
majdnem a vár kapitulációjáig. De tartván az oroszok boszujától, álruhában gróf
Károlyi Lajos tótmegyei birtokára menekült, hol szerencséjére ellenségei nem
találták meg. Két unokatestvére is résztvett a magyar szabadságharcban, D. Ede,
ki Percel alatt harcolt és azután Törökországba emigrált, és D. László, ki
Csornánál (1849 jun. 13.), harcolt a Vilmos huszárezredben mint hadnagy, de
rendkivüli bátorságát életével fizette meg, amint ezt Kmety ezredes sajátkezü
levelében elismerte. (Sirja a téti temetőben jeltelenül áll). Maga D. József az
oroszok elvonulása után visszatért a Károlyi palotába Pestre és különösen az
akkori festők meg művészekkel kötött közelebbi ismeretséget. Sirja a kerepesi
temetőben van, nem messze Woroniecki heg. sirhalmától (Vasárn. Ujság 1885, 36.
szám).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|