Éber
(Eberl) Nándor, hirlapiró, politikus, született Budán 1825.,
meghalt Budapesten 1885 febr. 27. A jogi tanfolyam elvégzése utána diplomáciai
pályára készült és a bécsi keleti akadémiában lett növendéke. 1848 elején
kinevezték titkárrá a konstantinápolyi internuncius mellé, de március után
visszajött, hogy hazáját szolgálhassa. A szabadságharc külügyminiszteriumának,
Batthyány Kázmér alatt elnöki titkára volt. Világos után egyideig
Konstantinápolyban tartózkodott, azután Angolországba ment, honnét mint a Times
levelezője került vissza az 1853. kiütött nagy keleti háboru szinhelyére.
Nemcsak a tollat forgatta, hanem a kardot is, táborkari főnöke lett Fuad
basának, ki a görögök fékentartására rendelt sereget vezet Tesszaliában. A magyar
emigráció egyét különösen 1859. szolgálta, midőn szintén mint a Times
tudósítója járt Olaszországban a háboru szinhelyén. A villafrancai csata után
Garibaldihoz csatlakozott, résztvett a sziciliai expedicióban és mint
dandárparancsnok segítette eldönteni a Nápoly meghódítását eredményező capuai
csatát. A koronázás után hazatért és mint a Times levelezője és országgyülési
képviselő előkelő szerepet játszott. A Deákpárthoz tartozott, tagja volt a
delegációnak, a belső kérdésekben pedig határozottan a szabadelvü iránynak volt
hive. Élete vége felé elméje megzavarodott, halála is ugy következett be, hogy
másodemeleti lakásáról, elvétve a lépcsőt, lezuhant. V. ö. Szinnyei, Magyar
Irók.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|