édesvizi rákok

A világon több mint 300 rákfajta él, amelyek csak az édesvizekben találhatók. Ebből 250 fajta Észa-Amerikában honos. Kizárólag az Egyesült Államokban Luisiana államban 29 fajta él.

Ezzel szemben Afrikában és Ázsia legnagyobb részén édesvízi rák nem fordul elő. Ezeken a területeken főként édesvízi rövidfarkú rákok élnek. A legnagyobb testű folyami rák, amely elérheti a hat kilógramot is, az ausztráliai Tasmanien szigetén található. A legkisebb Amerikában él, alig három centiméter hosszú.

A legjelentősebb folyami rák családok: az Astacidae, a Cambaridae és a parastacidae. Amíg az Astacidae és a Cambaridae a földgolyó északi felén található, addig a Parasdtacidae a déli féltekén honos.

Németországban és Európa nagyobb részén túlnyomóan a következő rákfajták élnek: nemes folyamirák /Pacifastacus/, kővirák /Cambarus/, amerikai folyami rák és helyenként signalrák /Pacifastacus Leniusculus/.

Az USA-ban a folyamirák jelentős gazdasági szerepet játszik. Az ottani legfontosabb fajták: Leuisiana Flupkrebs, Kamberkrebs, Cambarellus.

Lassú folyású folyókban és mocsaras helyeken is élnek. A kövek, a vízinövények jó búvóhelyül szolgálnak. Sok fajtajuk barlangokba húzódik, meg a vízen kívül is a folyók és a tavak közelében. Ezek a barlangok /folyósók/ a víztükörhöz vezetnek és egy vízzel telt kamrát alkotnak. A mellék folyósókban élelmet is tárolnak. A folyósókat ollóikkal ássák ki, amelyet mint villát túrnak a földbe. A kiásott földet a barlang kijáratához viszik és ollóikkal kinyomogatját. Így a barlang bejáratánál tipikus kürtő keletkezik, amely gyakran 30 centiméter magas is lehet. A szárazabb időszakokban és télen a rák belülről eltorlaszolja a bejáratot. Építményét éjszaka hagyja el, táplálékot keresni.

Az USA gazdaságának legfontosabb fajtája a Jelzőrák és a Lousiana folyamirák, amelyeket ráktenyészetekben nevelnek. Évente 10 millió fontnyit termelnek ilyen módon Lousianában.

Növekvő mértékben tenyésztik: Missouriban, Texasban, Mississipiben, Alabamában és arkansas államokban is.

A fogást és a szállítást minden kontinensen máshogy végzik, de vannak módszerek, amiket mindenhol alkalmaznak. Sok helyen a folyami rákot úgynevezett ráktállal fogják. Ezek kőr alakú hálók, fém vagy főzfa kerettel. Közepére csali van erősítve, hal vagy békahúsból. A tálakat a vízfenékre helyezik és egy zsinórral a parthoz kötik. Amikor a tálat kiemelik a vízből, a rák beleakad a hálóba. Ezenkívül drót és fonalhálókat is alkalmaznak csapdaként, vagy fűzfából készült csapdákat is.

Az élő rákok szállítására is többféle módszert alkalmaznak. Nylon zacskót 1/3 részig megtöltenek vízzel, oxigénnnel és beleteszik a rákokat, amit ezután /abgepolsterte/ stabil dobozokba tesznek. A légi szállítás miatt a zacskókat nem töltik tele oxigénnel a nyomáskülönbség miatt. A rákokat szállítják még kosarakban vagy ládákban is, rétegenként megnedvesített papírgyapotban. A folyami rák kb.: 48 óráig bírja a víz nélküli szállítást.

Magyarországon fűzfavesszőből font kosarakban zöld levél közt szállítják.
Ismertebb fajtái:
-Madagaszkári rák /Astacoides Madagascariensis/ Jellegzetessége, hogy 2 méteres magasságban is fogtak már ilyen rákot.
-Nagy ausztrálrák /Euastacus Armatus/ Ausztrália édesvízeiben található, nem ritkán 50 cm nagyságú példányokat is zsákmányoltak.
-Ausztrálrák /Cherax Tenuimanus/ Nagy mennyiségben tenyésztik magas súlya miatt, ami a 2 kg-ot is elérheti.
-Csóka rák /Austropotamobius Pallipes/

Szerkesztette: Lapoda Multimédia