Efraim

Efraim – ('kettős termés') József másodszülött fia (Ter); az agg Jákob önkényesen őrá adta az elsőszülöttségi áldást bátyja, Manassze helyett. Ez valószínűleg arra kíván eredetmagyarázatot adni, hogy az Efraim nevét viselő törzs, noha később foglalt területet az Ígéret földjén, nagyobb katonai erővel bírt, s utóbb komoly hatalmi túlsúlyra jutott Manassze törzsével és sok más törzzsel szemben. Efraim és Manassze egyébként apjuk jogán jutottak a hagyományban ama tizenkét törzs névadói közé, akik Kánaánban önálló területet foglaltak, és akik rajtuk kívül mind Jákob fiai voltak. Egyikük elvben József részét nyerte el, másikuk pedig Léviét, akinek utódai papi jellegű funkciójuk alapján nem területet, hanem a más törzsek földjén elszórt városokat kaptak. – Efraimot a reneszánsz és barokk festők gyermekként vagy ifjúként ábrázolták fivérével együtt azokon a képeken, amelyeken az agg Jákob megáldja József két fiát.

Forrás: Ki kicsoda a Bibliában