Égbolt
Közvetlen érzéki benyomásaink szerint lelapult félgömbhéj,
mely a látás határa mentén a földön nyugszik. Az elméleti okoskodások által nem
befolyásolt természet embere ugyanis az égboltban nem tökéletes félgömböt lát,
hanem nyomott boltozatot, melynek zenit pontja tetemesen közelebb áll az
észlelőhöz, mint a horizont vonala. Vitás kérdés még ma is, vajjon ezen
benyomás érzéki vagy itéletbeli csalódásra vezetendő vissza, vagy vajjon érte
csupán a légperspektiva okolandó-e? Annyi bizonyos, hogy ezen tüneménnyel
szorosan összefügg ama tény is, hogy a horizonthoz közel a Nap és Hold korongja
sokkal nagyobbnak látszik, mint a zenit szomszédságában, holott pontos
csillagászati mérések nem adnak különbséget a korong nagyságában, ha ez
különböző magasságokban áll. Malebrandhe és Euler szerint ennek oka az volna,
hogy távolsági itéletünket vertikális irányban nem támogatja szemmértékül
használható tárgy, mig ezek a horizont mentén bőven megvannak és igy ezek a
horizont mentén bőven megvannak és igy elég pontos távolságbecslést engednek.
Az É. pontosabb alakját először Smith Róbert adta meg, miután ezt Treiber 1672.
teljesen téves alapon meghatározni iparkodott. Ha ugyanis a horizont és zenit
távolságának felező pontját szemmérték szerint az égen beállítjuk, ezt nem 45,
hanem csak 23°-nyi magasságban fogjuk találni. Ebből következik, hogy az É. nem
félgömbnek, hanem oly gömbsüvegnek tekinthető, melynek magassága a sugárnak
csak 6/37-ét, kerekszámban 1/6-át
teszi. Innen van azután az is, hogy hullócsillagoknak s hasonlóknak magassági
becslései; még ha ezek szakemberek kezeiből is kerülnek ki; kivétel nélkül
tulságos nagyok, mert hiszen mi, mint említők, 45° magasságunak gondoljuk, ami
tényleg csak 23° magassággal bir. Ezzel még nincs eldöntve ama kérdés, vajjon
az É. tényleg gömbsüvegnek tekinthető-e, mert egyes, bár eddig szórványos
megfigyelések arra látszanak mutatni, hogy komplikáltabb alakra kell
gondolnunk; igy különösen valószinü, hogy az É. pontosabb alakja ugynevezett
kagylósgörbe forgásából keletkezett boltozattal azonosítandó. A csillagászatra
és annak pontos meghatározásaira nézve az égbolt és éggömb közötti különbség
teljesen közömbös, mert a csillagok helyét ott kizárólag egy ideális gömbre
vonatkoztatjuk, melynek középpontját a megfigyelő foglalja el.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|