Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Egérfélék... ----

Magyar Magyar Német Német
Egérfélék... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Egérfélék

állat, biológia

Egérfélék (Muridae), a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó emlőscsalád. Nyulánktestü, hegyesorru kis rágcsálók, nagy szemekkel és fülekkel, szőrös vagy pikkelyes gyürüzött, hosszu farkkal, rövid végtagokkal, a mellsők 4 ujjuak, amennyiben a hüvelyk durványos, a hátsók ellenben ötujjuak. Jól kifejlődött kulcscsonttal, tökéletlen fogazatuak, zápfogaik gyökeresek, de számra nézve különbözők. Lyukakban v. üregekben élnek, éjjel ébren vannak, növény- v. mindenevők, képviselői mindenütt feltalálhatók erdőn, mezőn, fenn a havasok közt, v. lent a rónán, jelenlétöket kártétel jelzi, mert sehol semmi sincs előttük biztonságban. Roppant szaporák. Fossil maradványaik már a harmad-korszakbeli rétegekben találhatók. Felosztatnak zápfogaik száma és pofatáska jelenléte szerint két alcsaládra: a) pofatáskások 2-3 zápfoggal, ide a hörcsög (l. o.) (Cricetus frumentarius L.) tartozik; b) pofatáska-nélküliek, a zápfogak száma a nemek szerint változik. Idetartozik: az egérnem (Mus L.) feje hátul széles, elül keskenyedő, orra hegyezett, hasított felső ajka csupasz hártyával összekötött, metszőfogai simák, 3-3 zápfoggal, melyek tompa mélyedésüek, a felsők kissé hátrább, az alsók ellenben előre állanak. Széles fülei csupaszok, hátsó lábai valamivel hosszabbak, hossz pikkelyes farka kissé szőrös. Rágcsálásuk miatt igen kártékonyak. Uj-Hollandia kivételével az egész földön találhatók. Fajai két csoportra oszthatók, u. m. a patkányok (l. o.), melyek 30 cm. nagyságra is megnőnek, vastagabb lábakkal, farkukon 200-260 pikkelygyürü van, továbbá a tulajdonképeni egerek, melyek kisebbek, lábaik vékonyabbak és farkukon 160-180 pikkelysor val. Ide tartoznak a hosszufülüek, melyeknél a fülkagylók egészen a szemekig érnek. Ilyenek: a házi egér (Mus musculus L.), egyike a legkisebb emlősöknek, alig 8 cm. hossz és 3 cm. magas. Testét sötétszürke szinü szőr fedi, hasa valamivel világosabb, különben északfelé bundájuk fehérebb, sőt vannak egészen fehérek, melyek a fogságban el is tarthatók. Ajkait egyes hosszabb, érzékeny bajuszszálak diszítik. Élénk szemei feketék. Farka oly hosszu, ment a teste. Törzse hengerded és hajlékony, 10 hasi emlővel. Maga kaparta földalatti lyukakban tartózkodik, nappal ritkán, csak éjjel jön elő rejtekhelyéből és pusztít különösen az éléstárakban és konyhákban. Nesztelen szalad, ügyesen kuszik még a falon is. Hangja cincegő, fogságban megszelidül. Igen szapora. Évenként ötször is fiadzik, fiai számára eldugott helyen szalmából és szénából fészket csinál. Egyszerre 5-6 tehetetlen, 13 napig vak és 8 napig csupasz kölyke van. Természetes üldözője a macska. A güzü v. gözü egér (M. musculus L., var. spicilegus Friv. Im. - M. spicilegus Pet.), mely főleg szinezetre (barnaveres) és a szabadban való életmódja által tér el a házi egértől, a háziegér elvadult válfaja. Hazánkra jellemző. Magyarország DK-i részeiben, a Tisza vidékén némely évben igen gyakori. Az erdei egér (M. sylvatikus L.), háta sárgás szürkésbarna, hasa fehér, farka testénél rövidebb, hátsó lábai hosszabbak és ugrásra alkalmasak, 10 cm. nagy, erdőkben és gyümölcsösökben él és a fa kérgének lerágása által sok kárt okoz. Télen a hazákba is ellátogat. Rövidfülüek: a mezei egér (M. agrarius Pall.), valamivel kisebb mint az előbbi, háta vörhenyesbarna, közepén végighuzódó fekete sávval, hasa fehér, 8 emlője van, farka testénél rövidebb. Közép-Európában, Szibériában él. Gyakran nagyon elszaporodik és akkor kártékony. Növénytáplálékon kivül még a rovarokat és a férgeket is megeszi; a törpe egér (M. minuntus Pall.-M. prantesis Ocskay) az egész család legkisebb tagja. Hossza 6 cm., hasonló hosszu és 130 pikkelygyürüs farkkal. Háta vörhenyesbarna, hasa és lábai fehérek, 8 emlője van. Igen kedves és ügyes állat. Farka segélyével képes vékony kalászokra felmászni. Kiváló kuszó, futó és uszó. Gólyaalaku művészi fészket rak szénából a talaj felett, az ágak közé mintegy 50 cm. magasságban, melybe oldalt van a bejárat. Évenként 2-3-szor fiadzik, egyszerre 5-9 kölyke van. Táplálékát főleg állati anyagok képezik, azonban a növényeket sem veti meg. Hihetetlen vakmerőséggel támadja meg a nagyobb rovarokat. A zabot szereti, más gabonanemüekben azonban nem okoz érzékeny kárt, sőt a kártékony rovarok pusztítása által hasznosnak is mondható. Hazánkban, kivévén a terjedelmesebb erdős hegység vidékeit, igen elterjedt; az egész alföldet, dunántuli részeket, sőt még Gömör vmegye nedvesebb völgyeit is lakja, Európán kivül még Szibériában is található. Ide tartoznak még a csikro egér (Smithus vagus Wagn., Mus lineatus Lichtenstein) D-i oroszhoni faj, melyet hazánk alföldi rónáin a Duna és Tisza közt Petényi észlelt és Mus trizonus név alatt irt le. Hamvas vagy barnásszürke háta közepén fekete hosszcsikkal, melle és hasa világosszürke. Csaknem szőrtelen farkán 140-160 pikkelygyürü van, fehéres lábai gyengék. Testhossza 6 cm., a farkhossza 6-7 cm. Nappal kövek s fatuskók alá v. földi lyukakba rejtőzik és csak éjjel lát többnyire növénymagvakból álló eledele után. Külföldi egerek: az egyiptomi tüskés egér (Acomys cahirinus Geoffr.), a kap egér (Meriones Tamaricinus Pall.), az ausztráliai uszó egér (Hydromys chrysogaster Geoffr.), a sivatag-egér (Psammomys obesus Rüpp.), mely Afrikában él stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is