egészrész
Egy x valós szám egészrésze az a legnagyobb egész szám, amely nem nagyobb x-nél. Szokásos jele: [x]v. E(x). PI. [-3] = -3,
kimondva: -3 egészrésze - 3. Bármely egész szám egészrésze önmaga. Ha a szám nem egész, akkor az egészrésze kisebb nála, pl. [12,53]=12,
[-12,53] = -13, [-0,001] = -1. Az utóbbi két példa mutatja, hogy tizedestört alakban írt számok egészrészét nem kaphatjuk meg
mindig a tizedesvessző és az utána következő jegyek elhagyásával. Pozitív számokra ez a formális eljárás helyes
eredményt ad, de negatív számokra nem, mert pl. -12 nagyobb a -12,53-nál. Az ábra derékszögű koordinátarendszerben
mutatja bizonyos számoknak az egészrészét. Amikor a számok egészrészét vesszük, egyértelműen rendelünk számokhoz számokat, az egészrész
képzés tehát függvény. A hozzárendelés azonban nem kölcsönösen egyértelmű, mert egyazon egészrészhez több szám is
tartozhat. e (e.: é): a matematika egyik fontos száma. Irracionális szám, éppúgy, mint a n, vagyis a végtelen tizedes tört
alakja nem szakaszos. Három tizedesjegy pontossággal e = 2,718. Könnyen ki lehet számítani az értékét pontosabban is
evvel a sorral:
e=1+1/1+1/1+1/2+1/6+1/24+1/120+1/720+
+1/5400+1/40320
A nevezőkben az 1, 1*2, 1*2*3 stb. faktoriálisok vannak.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
Magyar
Angol
Német