éghajlati övek
A Földnek a napsugarak hajlásszöge, a földfelszín, a légáramlás és a tengeráramlás módosító hatása alapján kijelölt
övezetei. Mivel a napsugarak csak a térítőkörök között érkezhetnek merőlegesen a Föld felszínére, a Ráktérítővel és a
Baktérítővel a legmelegebb öv, a forró v. trópusi éghajlati öv határai jelölhetők ki. A sarkvidékekre érkezik a legkisebb
szögben a napsugár, ezenkívül hosszabb-rövidebb ideig a Nap sem kel fel. Így a sarkvidékeknek jut a legkevesebb meleg.
A sarkvidékekén kialakult északi és déli hideg éghajlati öv határa az a szélességi kör, amelyen évenként legalább egy
alkalommal nem kel fel és nem nyugszik le a Nap (Északi- és Déli-sarkkör). A térítőkörök és a sarkkörök között elhelyezkedő
két övezet átmeneti terület. A napsugarak hajlásszöge 90°-nál csak kisebb lehet, ugyanakkor mindennap felkel a Nap. Ez a
mérsékelt éghajlati öv kevesebb napsugárzásban részesül, mint a forró öv, de több meleget kap, mint a hideg öv.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|