Égi testek

A heraldikában a következő É. fordulnak elő: a Nap, kerek, korong alakjában ábrázoltatik, előlről tekintett emberi ábrázattal, rajta körös-körül tizenhat sugár, felváltva egyenes és hullámos. Szine arany. Ha az arc hiányzik, akkor neve ki nem képzett (ungebildet), ha a jobboldali felső sarokban áll, akkor felkelő napnak nevezik, ha a bal felső sarokban, akkor lenyugvónak, ha pedig középen áll, akkor déli napnak (Mittagssonne) nevezik. A hold, ezüst sarló alakjában ábrázolják, jobbra v. balra fordulva, fekvő (szarvaival felfelé) vagy döntött (szarvaival lefelé) helyzetben. Belső felén gyakran egy profilban nézett emberi ábrázat aranyban. Csillagok, 5-8 hegyes, többnyire facettált sugarakkal. Az üstökös csillagnál a farknak más árnyalata van. A föld: ábrázoltatik golyó alakjában, az egyenlítővel, a szélességi és hosszusági fokokkal. Ide tartoznak még az egyes légtünemények, mint a szivárvány, a felhők és a villám. A szivárványt vörös, arany és kék szinü gerendaforma körívvel ábrázolják. A felhők vagy heraldikaiak, t. i. csak vonalakkal vannak jelölve, v. természetiek, különösen, ha belőlök karok vagy kezek nyulnak ki. Szinök kék vagy ezüstöt. A villámot nem cikcakk alakban, hanem a napsugarak modorában ábrázolják.

Forrás: Pallas Nagylexikon