Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Egyiptomi z... ----

Magyar Magyar Német Német
Egyiptomi z... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Egyiptomi zene

A régi Egyiptomból sem zenei emlékek, sem elméleti munkák nem maradtak fenn. Egy több mint 3000 éves, 7 lyukkal ellátott fuvolából arra következtethetünk, hogy Egyiptomnak már korán hétfokú hangrendszere volt. Sírleletek, domborművek és falfestmények tanúsítják, hogy már a Kr. előtti harmadik évezredben használtak vonóshárfákat, továbbá hosszúcsövű fuvolákat, melyeket csoportosan alkalmaztak s melyek énekesekkel együtt szerepeltek, akik a ritmust tapssal jelezték. Mint a keresztény középkorban, valószínűleg itt is kézjelzéssel rajzolta ki az előénekes a melódia vonalát. Korán ismerték a kettősklarinétot is. A hárfa az egyszerű vonóshárfa típusából a dob- és szögletes hárfa formáin keresztül egyre gazdagabb s nagyobb hangszerré fejlődött, mindig több húrral. A középső birodalomban a lyra is hozzájárult ehhez az instrumentális készlethez, valószínűleg sémita hatás alatt. A lyra és a hárfa mellé kerül aztán még a lant, s a fuvola helyét a kettősfuvola foglalja el, mely a mai egyiptomi parasztok, a felláhk körében mint argul, átalakult formában él tovább. A későbbi korban, a Serapis-kultusznál, hajlított fuvolákat használtak; ezek valószínűleg szintén Ázsiából származtak, mert a görögök mint fríg találmányt ismerték őket. Nagy számban használtak később ütőhangszereket: kerek, szögletes és kúpalakú kézidobokat, sistrumokat stb. Mikor a hangszerek száma egyre nőtt és a diatonika helyét a kromatika foglalta el, a papok ellenszegültek az újításoknak, kizárták azokat a templomokból és a régi zene mellett foglaltak állást, melynek etikai lényegét szigorúan meghatározták. Ettől a zenei étosztól vezethetnek bizonyos szálak a görög zene esztétikához. A római korban azután Alexandria lesz az újabb egyiptomi művészi gyakorlat középpontjává, melyben az egyiptomi tradíció a szíriaival és göröggel egyesül. Alexandriában találta fel Ktesibios a Kr. e. 3. században a víziorgonát. Irodalom: Villoteau: Description de l'Égypte 1821. Curt Sachs: Die Musikinstrumente der alten Aegypter (a porosz állami múzeumok kiad. 1920.). Curt Sachs: Die Tonkunst der alten Aegypter (Arch. f. Mus. Wiss. II. 1920). Lavignac: Encyclopédie de la musique, Ankermann: Die Afrikanischen Musikinstrumente 1903. Curt Sachs: Reallexikon der Musikinstrumente 1914. Felber.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is