Éhezés

(inanitio). Emberek s állatok tapasztalat szerint egyideig még akkor is elélnek, hogyha minden ételt megvonnak tőlük. Az éhhalál az állat tápláltságának foka, az állatfaj és az életviszonyok szerint különböző időben következik be. Kövér s oly állatok, melyeknél lassu az anyagforgalom, az É.-t tovább birják mint sovány, élénk anyagforgalommal biró állatok. Jól táplált kutya 60 napig is elél, házi nyulak 9-12 napig, lovak 15 napon tul elpusztulnak, a sok hőt termelő galambok a 3-14. napon elhalnak, éneklő madarak sokszor 1-2 nap mulva. Emberek az É.-t 30-50 napig elbirják, igy Succi 30, Tanner 40, s a 21 éves Merlatti 50 napig éheztek és életben maradtak. Gyermekek, kiknek anyagforgalma sokkal élénkebb, 3-5 napig tartó éhezés alatt már elhalnak. Igen hosszasan kibirják az É.-t a hidegvérü és téli álomba merülő állatok. Békák 1 évig is elélnek táplálék nélkül. Ez állatok kevés hőt termelnek, aránylag keveset, részben éppen nem mozognak. É. Az a gyengeség, izomgyöngülés érzetével jár, majd a gyomortáj mind érzékenyebb, sőt fájdalmas lesz, úgy hogy ha ilyenkor ételt adunk az éhezőnek, azt óvatosan és kis adagban lehet csak adni. Hozzájárul fejfájás, sőt ha az éheztetés sokáig tart, izgatottság, félrebeszélés sőt dühöngés következik be. A gyengeség mind nagyobb fokra emelkedik, az izmok tehetetlenek, az arc beesik, a nyál keserüen égős, a lehelet bűzös, a vizelet sötétszinüvé lesz, a kiválasztások mindinkább kimaradnak, mignem végre bekövetkezik a halál. É. alatt az egész test és az egyes szervek is veszítenek sulyukból. A testsuly kezdetben rohamosan kisebbedik, később lassabban. E sulyvesztésben az egyes szervek különböző mértékben vesznek részt. A rinszdult sulyvesztése t. i. a legnagyobb, ezt követi a máj s lép. Feltünő az izmok nagyfoku sulyvesztése is. Érdekes, hogy Voit szerint az izmok e nagy sulyvesztésében a szív nem vesz részt, legkisebb az agy és gerincagy, valamint a csontok sulyvesztesége.

Forrás: Pallas Nagylexikon