Eifel-torony

115 évvel ezelőtt, 1889. március 31-én készült el Párizs büszkesége, az Eiffel-torony. A torony az ipari forradalom jelképe volt átadása pillanatában, mára pedig Franciaország szimbóluma lett. A közismerettel ellentétben Eiffel nem tervezője, hanem az építkezések kivitelezője volt, ám zsenialitása nélkül valóban nem épülhetett volna meg a torony. Eiffel 1832-ben született Dijonban és az École Centrale des Arts et Manufactures mérnökképző iskolában szerzett diplomát. Megvalósított munkái között csak egyetlen összekötő elemet ismerhetünk fel, a vas és acél mesteri alkalmazását. A párizsi világkiállításra a francia forradalom száz éves évfordulójára épült tornyot hétszáz pályázat közül választotta ki a bíráló bizottság. Mivel a torony ívei íveltek és fokozatosan csökkenő méretűek, ezért minden egyes elemet külön kellett megtervezni a vállalatnál dolgozó harminc mérnöknek. Az előre elkészített elemeket Eiffel öt kilométerrel távolabb lévő gyárából szállították a helyszínre. A kovácsoltvas elemeket szegecseléssel illesztették össze, ezért hihetetlen pontosságra volt szükség a gyártás során. A mégis előforduló eltérések miatt a mérnök egy-egy 900 tonna teherbírású hidraulikus szerkezetet épített a torony lábaiba, és ezekkel egyensúlyozta ki az épületet. Az építészeti bravúr sikerült, a másfél hektár alapterületű, 9700 tonna, 300 méter magas tornyot több mint 12 000 elem és két és fél millió szegecs tartja össze. Elkészítése idején a világ legmagasabb, emberkéz által létrehozott, épülete volt, és negyven éven át büszkélkedhetett ezzel a címmel.